Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A Benes-dekrétumok jogi felülvizsgálatától tart a cseh államfő

A Benes-dekrétumok jogi felülvizsgálatától tart a cseh államfő, ezért szabja a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának feltételéül azt, hogy Prágára ne vonatkozzon a dokumentum részét képező Alapvető Emberi Jogok Chartája.

Csehországra, sőt, a cseh államfőre figyel egész Európa. 26 tagország már ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, az EU-szkeptikus Vacláv Klaus azonban csak akkor írja alá a dokumentumot, ha a 27-ek megígérik, hogy Prága kimaradhat a szerződés részét képező Alapvető Emberi Jogok Chartájának hatálya alól.

Az államfő nem rejtette véka alá a félelmét. Vacláv Klaus attól tart, hogy a charta nyomán jogilag felülvizsgálhatják az 1945-ben hozott Benes-dekrétumokat. Edvard Benes akkori államfő rendelkezéseinek néhány pontja sokak szerint nemzetközi jogilag kifogásolható.

A II. világháború után született 143 dekrétumból 13 közvetlenül kimondja a magyarok és a németek kollektív bűnösségét. A cseh elnök rendeletei elsősorban a Nyugat-Csehszlovákiában élő szudétanémeteket sújtotta, de ugyanezen elvek szerint büntette a felvidéki magyarokat is.

A 33-as dekrétum automatikusan megfosztotta a magyarokat állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból elbocsátást is maga után vonta. Júniusban kötelezővé tette a magyar nemzetiségű magánalkalmazottak állásának felfüggesztését is.

Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

1945-ben a népbíróságok körülbelül 75 ezer embert ítéltek el háborús bűnösként, és utasították ki őket Csehszlovákiából. Mindeközben munkaerő-toborzás címén szlovákiai magyarok tízezreit hurcolták el fűtetlen marhavagonokban Csehországba, ahol kényszermunkára ítélték őket. Történészek szerint ez nyílt politikai nyomás volt arra, hogy Magyarország aláírja a lakosságcsere-egyezményt.

Ez 1946-ban meg is történt. Ennek értelmében Csehszlovákia annyi felvidéki magyart telepíthetett át az anyaországba, ahányan Magyarországról szlovák és cseh területre szerettek volna menni. A végleges adatok szerint a Magyarországról Szlovákiába önként áttelepült 60 257 szlovákkal szemben 76 616 magyar volt kénytelen a szülőföldjét elhagyni.

A Magyarországon üresen hagyott 4400 lakóházzal szemben, a felvidéki magyarok 15 000 otthont hagytak maguk után. Nyugat-Csehszlovákiában, a Szudéta-vidékről a Wilde Vertreibung, azaz a Vad kiűzés során 750 ezer főt, a következő két évben pedig több mint kétmillió németet telepítettek vissza Németországba. Õket is zsúfolt marhavagonokban. A nők és gyermekek nagy része nem élte túl az utazást, emellett pedig a kitelepítést tömeggyilkosságok kísérték.

Ezért a történészek többsége népirtásnak nevezi a történteket. A Benes-dekrétumok emellett szimbolikus jelentőséggel is bírnak Csehországban, a 143 elnöki rendelet alapította meg ugyanis lényegében a háború utáni Csehszlovákiát. Vacláv Klaus államfő attól tart, hogy a dekrétumok megkérdőjelezhetők lesznek, ha Prága is elfogadja a Lisszaboni Szerződést.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×