A Szent István-i intelmek legaktuálisabbjáról akarta elterelni a figyelmet a szlovák kormány azzal, hogy úgy döntött, kitiltja az országból a magyar köztársasági elnököt, arról, amit az Árpád-házi király az egy nyelvű és egy szokású ország gyengeségéről mondott - vélekedett az InfoRádióban a szlovákiai Fórum Intézet elnöke. Öllös László hozzátette: a szlovák vezetés attól tartott, hogy az intelmeket összekapcsolják majd a nemrégiben elfogadott államnyelvtörvénnyel, ezért léptek így.

A politológus szerint a nyelvtörvénnyel a szlovák vezetés célja az volt, hogy demonstrálja nacionalista elkötelezettségét azzal, hogy kordába zárja a magyarokat, megakadályozza a hivatalos nyelvhasználatot, sőt, a magyar nyelvet még a közélet egyes területein is másodrendű szerepre kényszeríti.

A szlovák kormány azzal is csak saját erejét, elszántságát kívánta demonstrálni, hogy jegyzékben tiltotta meg Sólyom Lászlónak a belépést a Szlovák Köztársaság területére - vélekedett Öllös László. Hozzátette: a döntés előtt némi kapkodás volt megfigyelhető, és részben ennek következménye ez a zűrzavaros érvelés, ami a jegyzék kapcsán megjelent szlovák oldalon.

A szlovák sajtó többféleképpen értelmezi a történteket, a Sme például korrektül, tisztességesen leírja, mi volt a magyar fél álláspontja, és hol követett el hibát Pozsony - mondta a szlovákiai Fórum Intézet elnöke.

A politológus megjegyezte: a jelenlegi szlovák kormány megalakulása óta folyik a magyarellenes kurzus, amit az ország egyes politikusai generálnak. Az események alakulása nem attól függ, hogy a magyar fél mit tesz, vagy mit nem tesz - válaszolt Öllös László arra a kérdésre, kinek kellene most gesztust tennie, a magyar vagy a szlovák diplomáciának.Megbékélési program

Amíg sikerül a most tapasztalható közhangulatot fenntartani Szlovákiában, nem tud normalizálódni a helyzet Pozsony és Budapest között - mondta a Fórum Intézet elnöke, aki szerint a magyar félnek a XXI. század elején olyan eszközök állnak rendelkezésére ennek megváltoztatására, amilyenek még soha a történelemben.

"A határok nyitottak, az internet megállíthatatlan, az egyéni kapcsolattartás szintén, az elektronikus hordozók olcsóbb és olcsóbb változatai kerülnek forgalomba, vagyis a magyar fél, ha akar, egy nagy megbékélési program keretében közvetlenül szólhat a szlovák közvéleményhez úgy is, ha az a szlovák kormányzatnak nem tetszik" - fejtegette Öllös László.

A politológus szerint azért magyar oldalon is történtek hibák, a révkomáromi Szent István-szobor megkoszorúzására lehetett volna küldeni egy meghívót a szlovák államfőnek is. Hozzátette: Sme-ben megjelent, a témával foglalkozó kommentár szerzője megemlékezett arról, milyen csönd volt, amikor a cseh köztársasági elnök érkezett magánlátogatásra Szlovákiába, és milyen hangzavar, amikor Sólyom László tette ugyanezt.

A probléma elsősorban mégis csak az, hogy Sólyom László magyar - mondta Öllös László, megjegyezve: "Ebből belpolitikai tőkét lehet kovácsolni jelenleg, mindenekelőtt azért, mert a közvélemény soraiban fenntartható ez a feszültség."

Az eset példa nélküli

Precedens nélküli a diplomáciatörténetben Szlovákia lépése - hangsúlyozta az InfoRádió kérdésére Lattman Tamás nemzetközi jogász. A szakember szerint Magyarország uniós fórumokon politikailag érvényre juttathatja igazát, az uniós bírósági eljárás sikerére viszont csak akkor van lehetőség, ha bebizonyosodik: a schengeni szerződés, amelyet aláírt Szlovákia is, besorolható az alapító szerződések közé.

Közben Brüsszel kétoldalú ügynek minősítette a magyar-szlovák diplomáciai incidenst. Michael Mann, az EU legfőbb végrehajtó testületének ügyeletes szóvivője hétfőn azt mondta, hogy az esetet olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben az Európai Bizottság semmilyen formában nem érintett.

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jogszabály az EU-ban a tagállamok közti ilyen konfliktus esetére, a szóvivő azt válaszolta, hogy nincs semmilyen specifikus előírás. Arra a kérdésre, hogy a szabad mozgást biztosító schengeni övezettel miként egyeztethető össze egy államfői határátlépés megtiltása, a szóvivő nem adott érdemi választ: megismételte, hogy az esetet a két tagállam ügyének tekintik.