Frank Walter Steinmeier Jeruzsálemben felszólította Simon Peresz államfőt és Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy ne engedélyezze izraeli telepek létrehozását palesztin területeken. Mint a német külügyminiszter fogalmazott, a települések kérdésétől függ a térség arab országainak együttműködése a válság megoldásában.

Az izraeli kormányfő bizonyos feltételek mellett hajlandónak mutatkozott az önálló palesztin állam létrejöttének elfogadására, de a telepek további bővítésének leállítását a lakosság számának folyamatos növekedésére hivatkozva visszautasította.

Steinmeier találkozója Mahmúd Abbasz palesztin vezetővel a két egymással versengő politikai szervezet, a Fatah és a Hamasz közötti vita miatt elmaradt, de Abbasz helyettese, Szaeb Erekat is síkraszállt az izraeli telepek építésének befagyasztása mellett, rámutatva arra, hogy ezt a feltételt korábban már Izrael is hajlandó volt elfogadni a béketárgyalások felgyorsítása érdekében.

A német külügyminiszter szerint ehhez jó keretet biztosít a februárban hivatalba lépett amerikai elnök közel-keleti politikája.

Steinmeier ma Damaszkuszban, majd Bejrútban igyekszik kipuhatolni, hogy a szíriai és a libanoni kormány mennyire hajlandó aktívabb szerepre a kibontakozás érdekében. Bejrút és Damaszkusz között nemrég nagykövetcserére került sor, ami a két ország közötti viszony normalizálódásáról tanúskodik.

A német külügyminiszter közel-keleti békefáradozásainak némi pikantériát kölcsönöz az a hír, amely szerint Joe Biden amerikai alelnök közvetve szabad kezet adott a jeruzsálemi kormánynak az iráni atomkísérleti telephelyek esetleges megtámadásához.

Mint Biden fogalmazott, Izrael szuverén állam, így döntéseibe aligha szólhat bele egy külföldi kormány. Az izraeli kormányfő több nyilatkozatában is az iráni atomvita diplomáciai megoldását sürgette, de utolsó lehetőségként nem zárta ki a katonai beavatkozást sem.