Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Koalíciós vita a Romániának járó uniós biztosi tisztség miatt

Mindkét román koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) is magának követeli az Európai Bizottság Romániát megillető biztosi funkcióját, miután egyik is, másik is önmagát tekinti az európai parlamenti választások győztesének.

A vasárnapi választásokon a két kormánypárt szinte fej-fej mellett végzett. A legtöbb szavazatot a szociáldemokraták kapták a Konzervatív Párttal (PC) alkotott szövetségben (1 504 218 voksot, vagyis az összesnek a 31,07 százalékát), a PD-L viszont 1 438 000 szavazattal 29,71 százalékot szerzett. Ilyen értelemben a PSD jogosan érezheti, hogy hajszálnyi eltéréssel ugyan, de ő került fölénybe koalíciós társa felett, hiszen eredményei alapján 11 mandátumot szerzett a brüsszeli testületben.

A demokrata-liberálisok ugyancsak győztesnek vallják magukat, sőt, szerintük ők lettek az elsők. Igaz, hogy EP-helyeik száma csak 10, de azzal érvelnek, hogy a pártjukból a választások idejére kilépett Elena Basescu (Traian Basescu államfő lánya) független jelöltként 204 280 szavazatot kaparintott meg, és ezzel a 4,22 százalékos eredményével magát a PD-L-t erősítette. Különösen azáltal - mondják -, hogy a választások után rögtön visszalépett a pártba. Így ők is 11 mandátumhoz jutnak az európai törvényhozó testületben.

Így mindkét fél magának követeli azt a jogot is, hogy kinevezze saját jelöltjét a Romániát megillető európai biztosi funkcióra. A tisztséget jelenleg Leonard Orban tölti be, akit még az előző - a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott - kormány idején neveztek ki.

Gheorghe Flutur demokrata alelnök azzal is alátámasztani kívánta pártja "előjogát", hogy a PD-L a legnépesebb európai politikai erőnek, az Európai Néppártnak (EPP) a tagja. Mircea Geoana, a PSD elnöke, csupán saját szervezetének "erkölcsi jogára" hivatkozik.

Ebbe a vitába avatkozott be Basescu államelnök, aki a televízió nyilvánossága előtt teremtette le a kormánypártokat. Felszólította őket, hogy hagyják abba a nyilvánosság előtt folytatott vitájukat ebben a témában, mert az szerinte rontja Románia pozícióit. Bukarest ugyanis már januártól elkezdett lobbizni azért, hogy a jelenlegi, többnyelvűségért felelős biztosi funkció mellett egy jóval befolyásosabb tisztséget is kapjanak az Európai Bizottságban (a mezőgazdasági biztos posztját). Az államfő leszögezte, hogy nem pártpolitikai hovatartozás, hanem szakmai hozzáértés alapján kell dönteni.

Bukaresti megfigyelők ezt a vitát is a koalíció két, teljesen azonos erőt képviselő pártja közti ellentétek megnyilvánulásának tekintik. Basescu köztudottan a PD-L háttértámogatója (egyesek kifejezetten "Basescu pártjának" titulálják a demokrata-liberálisokat). Geoana szociáldemokrata pártvezér ugyanakkor szeretne ringbe szállni az év vége felé esedékes elnökválasztásokon, éppen Basescu ellenében. A koalíciós partnerek így eleve egymás legfőbb ellenfeleiként állnak egymással szemben az EP-választások után is.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×