A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint vasárnap a választók 26 százaléka várhatóan az UMP-re, 20 százalékuk pedig a szocialistákra szavaz, ami egyebek mellett azt is mutatja, hogy a franciák - folyamatos elégedetlenkedésük ellenére - mégis elfogadhatónak tartják a jelenlegi kormány működését. Igaz, ebben az ellenzéknek is jelentős a szerepe: egyszerűen képtelenek hiteles alternatívát javasolni a jelenlegi válságban.

A felmérések azt mutatják, hogy a választási részvétel nem haladja meg a 42 százalékot, amit a francia elemzők "történelmi érdektelenségnek" neveznek. Az egyetlen meglepetést, úgy tűnik, a zöldek okozzák majd: a statisztikák szerint ugyanis 13 százalékos szavazataránnyal ők a legesélyesebbek a harmadik helyre.

A választási törvény 2003-ban elfogadott módosítása értelmében a franciák nem országos, hanem területi listákon választhatják meg a 72 európai képviselőjüket. A reform alapgondolata az volt, hogy az európai parlamentben ülő politikusok ily módon kerüljenek közelebb választóikhoz, ezért az országot nyolc választókörzetre osztották, ami természetesen a választási listák megsokszorozódását is magával hozta.

Május végén a belügyminisztérium nem kevesebb, mint 161 választási listát hagyott jóvá, melyen összesen 3115 jelölt száll versenybe a parlamenti helyekért. Az érdektelenség ellenére a végeredménynek komoly következményei lesznek, hiszen a legutóbbi, 2004-es európai parlamenti választásokat - ugyancsak alacsony, alig 43 százalékos részvétel mellett - a szocialisták nyerték, a szavazatok közel 29 százalékát szerezve meg, ami 31 képviselői helyet biztosított számukra az Európai Parlamentben.

Június 7-ét követően azonban a kártyákat újraosztják, ami tovább erősítheti a francia államfő legitimitását, és új lendülettel folytathatja az eddig elindított reformokat, sőt, még egy kormányátalakítást is megengedhet magának - ez utóbbira a Le Figaro napilap értesülése szerint június 23-24-e táján fog sor kerülni.

Az új helyzet az ellenzéki oldalon komoly átrendeződést eredményezhet, és az - a végeredménytől függően - akár a Szocialista Párt szétrobbanását is magával hozhatja. Az egyik tekintélyes közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint ugyanis, 20 százalékos szavazati arány alatt a kibírhatatlanságig felerősödnének a legnagyobb ellenzéki párton belüli ellentétek.

A kisebb pártok közül a forradalmi kommunisták utódszervezete, az Új Antikapitalista Párt, jobboldalon pedig a Le Pen vezette Nemzeti Egységfront várhatóan elérik a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.