Magyarország a kelet-európai csoport tagjaként indult a választáson, ahol a csoport rendelkezésére álló két helyért Azerbajdzsánnal és Oroszországgal kellett versengenie - írta közleményében a külügyi szóvivő. New Yorkban a világszervezet közgyűlésének szavazásán Magyarország sikeresen szerepelt és Oroszországgal együtt már az első körben bekerült az ENSZ legfontosabb - 47 tagú - emberi jogi testületébe - tette hozzá Szelestey Lajos.

Emlékeztetett: a magyar kormány 2006-ban döntött úgy, hogy versenybe száll az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagságáért a 2009-12-es időszakra.

A poszt elnyerésének szándéka komoly feladat elé állította a magyar diplomáciát, amely a lobbizás során megpróbálta világossá és egyértelművé tenni Magyarország legfontosabb emberi jogi céljait, elképzeléseit a hároméves tagság idejére - mutatott rá.

Hozzátette: a kampányban sikerült meggyőzni a tagállamokat arról, hogy Magyarország sokrétű, aktív nemzetközi szerepvállalása - különös tekintettel arra a nemzetközi központra, amelyet Budapesten állítanának fel a népirtás és a súlyos emberi jogsértések megelőzéséért - nemcsak a nemzeti és közép-európai érdekeket, hanem a világ távolabbi részeiben kialakuló krízisek megoldását is szolgálhatja.

Göncz Kinga akkori külügyminiszter tavaly augusztusban egy emberi jogi konferencián beszélt arról, hogy Nemzetközi Népirtás Elleni Központ megalakítását tervezi Magyarország; a budapesti intézet célja egyebek mellett a világban kialakuló konfliktusok előrejelzése lenne. Az MTI-nek nyilatkozva a tárcavezető elmondta, egyelőre nem tudni, mikor alakulhat meg a központ, s azt sem, mekkora lehet az intézet költségvetése.

Margaret Sekaggya, az ENSZ-nek az emberi jogvédők helyzetével foglalkozó különmegbízottja az MTI-nek akkor elmondta: támogatja az elképzelést, mert a központ megalakítása felhívhatja a figyelmet a problémára és előre jelezheti a konfliktusokat.