A Tusk-kormány úgy határozott tavaly az EU nyomására, hogy kiárusítja a gdyniai és szczecini hajógyárak javait. Brüsszel követelte ugyanis, hogy e hajóépítő üzemek fizessék vissza azt a több mint kétmilliárd eurónak megfelelő állami támogatást, amelyet az EU szabályaival ellentétesen kaptak. A már privatizált gdanski hajógyár állami segélyei ügyében még nem döntött az Európai Bizottság.

Lech Walesa volt államfő, a Szolidaritás egykori vezetője felszólította az EU-t, hogy segítsen megmenteni e hajógyárakat, mondván, hogy ezek Európa örökségének részét képezik. Ezek a hajóépítő üzemek döntő szerepet játszottak a demokráciáért vívott küzdelmekben az 1980-as években.

Donald Tusk miniszterelnök, aki maga is a Szolidaritáshoz tartozott korábban, kilátásba helyezte, hogy lemondhatja a tervezett június 4-i gdanski ünnepségeket, ha a Szolidaritás tüntetéseket rendez a balti-tengeri kikötővárosban. Azt mondta hétfőn egy lengyel televízióban: kétséges, hogy az első szabad országos választások évfordulója ünnepelhető-e "füttykoncert és égő autóabroncsok kíséretében". A kormány számos európai vezetőt meghívott az ünnepségre, köztük Angela Merkel német kancellárt.

A Szolidaritás még nem döntött véglegesen a tüntetések ügyében - mondta Janusz Sniadek, a szervezet vezetője, párbeszédre szólítva fel a kormányt.

Az 1989 júniusi választások egy Szolidaritás vezette koalíciós kormányt juttattak hatalomra Lengyelországban, hónapokkal a berlini fal leomlása előtt. Azóta jócskán megcsappant a Szolidaritás politikai befolyása, jobbára hagyományos szakszervezetté vált.