Lengyelország bírálatokat kap európai partnereitől és a nemzetközi környezetvédelmi szervezetektől, amiért energiatermelése nagy részét szénből fedezi - és ezzel hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az emisszió csökkentéséért hangosan kampányoló Nagy-Britannia is azonban a további szénerőművek építése mellett döntött. A brit kormány csak azzal a feltétellel adott nekik zöld utat, hogy azoknak 2025-re száz százalékban meg kell kötniük a felszabaduló szén-dioxidot.

Az új erőműveket a következő harminc év során építik meg, az első valószínűleg hat év múlva lép üzembe és egy ideig még lehetővé teszik neki, hogy a szén-dioxid 40 százalékát a légkörbe juttassa. A későbbiekben az új, szé-dioxid-megkötési technológia bevezetése minden egyes erőműnél több mint egymilliárd eurós költséget fog jelenteni. Valószínű, hogy a költséget a felhasználókra hárítják, ami 2 százalékkal növelheti meg a háztartások energiaszámláját.

Az úgynevezett tisztaszén-technológiával több ország, így Németország, Kína és az Egyesült Államok is kísérletezik, azért is, mert ezzel csökkentheti a külföldön kiaknázott energiaforrásoktól való függőséget.

Annak ellenére, hogy a szén a "legpiszkosabb" a fosszilis tüzelőanyagok között, még most is a világ áramtermelésének egyharmadát adja. A brit kormány úttörője akar lenni a kissé félrevezetően tisztaszén-technológiának nevezett módszer elterjesztésében. A szén-dioxidot ugyanis száz százalékban nem lehet megkötni, de jelentősen lehet csökkenteni a szénerőművek szennyezését. Az üvegházhatást keltő gáz tárolását azonban meg kell oldani. Az egyik elképzelés például az, hogy felszín alatti sziklarétegekbe vagy a tenger alatti talajrétegekbe pumpálják.

Szokatlan módon a londoni kormány elképzelését a Greenpeace is támogatja - bár sziklaszilárd garanciákat akar arra, hogy már a kezdetektől drámai módon csökkentik az új erőművek emisszióját, amit viszont a kabinet nem hajlandó megadni.