Tizenkét darab nulla és egy egyes - ennnél valamivel többet, azaz 1.1 billiárd dollárt költ a világ 20 legfontosabb ipari országa arra, hogy véget vessen a pénzügyi-gazdasági válságnak. A londoni csúcs házigazdája, Gordon Brown brit miniszterelnök nem fukarkodott a pátoszos szavakkal:

"Ez az a nap, amikor összefogott a világ, hogy visszaszorítsa a globális recessziót. Nem szavakkal, hanem nemzetközi programmal. Ma új egyetértést alakítottunk ki arról, hogy együtt, globálisan lépjünk fel a növekedés és a kereskedelem érdekében és hogy megakadályozzuk, hogy megismétlődhessen egy ehhez hasonló válság.

Barack Obama amerikai elnök pedig történelminek nevezte a csúcsot a kihívások mértéke, de a gyors és átfogó válaszlépések miatt is. Tartozunk állásukat, lakásukat elvesztő állampolgárainknak, a tanulmányaikat elhalasztó diákoknak ezzel - utalt a válság okozta csapásokra.

A húsz vezető országnak, az ismert nagyoknak és többek között Kínának, Indiának, Oroszországnak, Brazíliának és Argentínának sikerült egy olyan egyezményt kötnie, amivel egyikük sem túlzottan elégedetlen. Kelet-Európában, Londonban és New Yorkban is szárnyaltak a tőzsdék a csúcs legfontosabb eredménye, a Nemzetközi Valutaalap forrásainak megtriplázása miatt. Az immár rendelkezésre álló 750 milliárd dollár azt jelenti, hogy a G20-ak garanciákat adtak Kelet-Európának: nem hagyják bedőlni a bankokat és ezzel az eurozónát is megvédik és megtámogatták a többi feltörekvő piacot is. 40 milliárd dollárt Kína ajánlott fel, ami jelentős lépés a világ immár harmadik legnagyobb gazdaságától. A több, mint egybilliós intézkedések fennmaradó összege pedig az exportot segíti.

Elemzők szerint ugyanakkor az IMF megerősítése elterelte a figyelmet arról, hogy elmaradt a megállapodás a további összehangolt gazdaságélénkítő lépésekről, amint Amerika, Japán és Nagy-Britannia nagyon akart, Franciaország és Németország viszont ellenállt. Ráadásul néhány konkrétum várat még magára és az idén lesz még egy újabb G20-as csúcs. Nicolas Sarkozy francia elnök végül nem vonult ki és Angela Merkel német kancellárral együtt elégedett lehet.

A Húszak megállapodtak a spekulatív fedezeti alapok és a valutaárfolyamokat is befolyásolni képes hitelminősítők fokozott ellenőrzéséről. Létrehozták a határokon átnyúló pénzügyi ellenőrzést segítő Pénzügyi Stabilizációs Tanácsot, igaz az angol rövidítés szerencsétlen módon FSZB, azaz ugyanaz, mint az orosz titkosszolgálat neve.

Emellett leszögezték: vége a banktitoknak, megnevezik és büntetni fogják a nagy vagyonokat rejtegető adóparadicsomokat. Az OECD csütörtökön közölte is: ezek közé tartozik Costa Rica, Malajzia, Uruguay és a Fülöp-szigetek.

Nicolas Sarkozy arról beszélt: többet kapott, mint amennyit remélt és a laza, angolszász pénzügyi modell hanyatlásának minősítette a szabályozás megerősítését.