Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
328.48
bux:
146346.85
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Akár 17 százalékos költségvetési hiány is várhat Nagy-Britanniára

A hazai össztermék-érték (GDP) 17 százalékát is elérheti jövőre a brit államháztartási hiány a recesszió és a pénzügyi szektorból befolyó adómennyiség zuhanása miatt, áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző cég keddi előrejelzésében.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint a következő, 2010/2011-es pénzügyi évben a brit költségvetés hitelfelvételi igénye 208 milliárd font (70 ezer milliárd forint) - a brit éves GDP 17 százaléka - lesz, és 2015-re a GDP-arányos államadósság-ráta eléri a 100 százalékot.

A CEBR szerint a fő gond az, hogy a kiadási terveket erőteljes adóbevétel-növekedési feltételezésekre alapozva készítették, figyelmen kívül hagyva, hogy az adójövedelmeket növelő tényezők közül sok csak átmeneti.

Ezek közé sorolja a ház City pénzügyi szektorában kifizetett banki prémiumokat, megjegyezve, hogy a bankároknak folyósított jutalmak összege a súlyos pénzügyi válság közepette várhatóan a korábbi csúcsszint harmadára zsugorodik.

A CEBR már egy korábbi, e hónap közepén kiadott prognózisában azt jósolta, hogy csak a brit pénzügyi szolgáltató szektorból eredő adóbevételekben több tízmilliárd font kiesés várható, a hatalmas banki veszteségek, a jutalmak csökkenése és az elbocsátások miatt.

A ház szerint az áprilisban kezdődő 2009/2010-es költségvetési évben a Cityből mindössze 39 milliárd fontra számíthat a pénzügyminisztérium különböző adók formájában. A legutóbbi csúcsévben, 2006/2007-ben a brit pénzügyi szféra még 67 milliárd font társasági és személyi jövedelemadót fizetett.

Ráadásul minden bizonnyal hosszú távú kiesésről van szó: a cég azzal számol, hogy a pénzügyi szolgáltató szektor adóbefizetései még a 2012/2013-as pénzügyi évben is csak 46 milliárd fontra emelkednek vissza.

Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlegének Londonban kiadott új prognózisa szerint a brit kormány nettó hitelfelvételi igénye 2009/2010-ben eléri a 180 milliárd fontot, ami az arra az évre becsült brit GDP-érték arányában 12,6 százalékos költségvetési hiánynak felel meg.

Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Répássy Róbert a meghallgatásán javaslatot is tett a Tisza-kormánynak

A végrehajtói klánok megtörésére törekedett az igazságügyi tárca az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után – jelentette ki Répássy Róbert, a minisztérium volt államtitkára az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Megsúgták a profik, hol vannak most a legtutibb befektetések a globális és magyar korszakváltás küszöbén

Megsúgták a profik, hol vannak most a legtutibb befektetések a globális és magyar korszakváltás küszöbén

A geopolitikai bizonytalanság, a mesterséges intelligencia térnyerése és a vagyonadó megjelenése egyszerre alakítják át a befektetési és vagyonkezelési piacot. Ebben a környezetben kell döntéseket hozniuk az alapkezelőknek, privátbankároknak, family office-oknak és vagyonos ügyfeleknek, miközben a klasszikus befektetési receptek egyre kevésbé adnak biztos kapaszkodót. A november 11-i Portfolio Professional Investment Day 2026 konferencián a szakma meghatározó szereplői beszéltek arról, miben tartják a magyarok a vagyonukat, hogyan írja át az AI a vagyonkezelést, milyen befektetési lehetőségeket teremthet az átalakuló világrend, és mi jöhet a 60/40-es portfólió korszaka után. Szó volt a magyar privátbanki piac versenyképességéről, az alternatív befektetések előretöréséről, az ingatlanpiac lehetőségeiről, valamint arról is, hogyan gondolkodnak Magyarország legnagyobb magánvagyonainak kezelői. A konferencia végén arra is fény derült, ki lett idén az Év Alapkezelője, az Év Portfóliómenedzsere vagy az Év Privátbankára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×