Barack Obama egyértelműen jelezni akarja, hogy szakítani akar George Bush külpolitikájával. A Reuters megszerezte annak az elnöki rendeletnek a vázlatát, amely szerint egy éven belül be kell zárni az Amerika hírnevét világszerte aláásó guantanamói fogolytábort. A telepen évek óta bírósági tárgyalás nélkül tartanak fogva külföldieket, mindezt a Bush-kormányzat egy jogi formulával tette lehetővé, amikor "ellenséges harcosoknak" nyilvánította őket.

Jogvédő szervezetek szerint Gunatanamón is alkalmazták az egyik kínzásnak tartott kihallgatási technikát, a szimulált vízbefojtást, amit Bush jogászai próbáltak legalizálni. Folyik az afganisztáni stratégia felülvizsgálta is - Obama azt ígérte, hogy további csapaterősítésekkel győzi le a tálibokat, vagy ahogy beiktatási beszédében fogalmazott, hozza el a békét.

Afganisztán lehet az, amelynek kapcsán nyomás alá helyezheti európai szövetségeseit, hogy több harcoló alakulattal támogassák a párhuzamosan zajló NATO és amerikai missziót. Mindezzel párhuzamosan azt mondja: 16 hónapon belül ki akarja vonni az amerikai csapatokat Irakból és felszólította a katonai vezetést, dolgozzon ki további terveket az úgymond "felelősen végrehajtott" csapatcsökkentésekre.

Az egyik legsürgetőbb feladatnak az új kormányzat azonban az izraeli-palesztin konfliktust tartja és Obama jelezte: aktívabban közvetít majd a béke ügyében, mint elődje. Kérdés, hogyan viszonyul majd a hagyományos szövetséges Izraelhez, amikor már maga Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is dühösen beszél a gázai akcióról.

A Hamász megfékezésére indított izraeli támadás mérlege 1330 halott és közel öt év félezer sebesült. Az ENSZ szerint a halottakból 437 a gyerek. Három ENSZ-épületet is támadás ért, és egyre többet hallani a nehezen oltható fehér foszfort tartalmazó lövedékek bevetéséről.

Hírügynökségek szerint Obama a veterán George Mitchell szenátort nevezi ki közel keleti megbízottnak, aki Bill Clinton csapatában kulcsszerepet játszott az északír konfliktust lezáró Nagypénteki béke-egyezmény kidolgozásában. Bár a tűzszünet új lehetőség a közvetítésre, a Hamász és a Fatah elmélyült ellentéte fékezi a rendezést. Kérdéses lesz az is, hogyan működik majd együtt a puhábbnak tartott Obama a februári izraeli választások győztesével - például az esélyesnek tartott Benjamin Netanjahu keményvonalas Likud-vezérrel. Az új elnök annak viszont örülhet, hogy immár jóváhagyták külügyminiszter jelöltjét. Hillary Clinton kinevezését nagy többséggel támogatta a Szenátus.