Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal

Kiábrándultak a szerbek az oroszokból?

Szerbia polgárai kétségkívül csalódtak Oroszországban. Az energiaválságról szóló hírek elején az áll, hogy Magyarországnak és Németországnak köszönhetően a szerbiai háztartások és lakások továbbra is fűthetőek. A szerb közvélemény mind hangosabban követeli a felelősség megállapítását azért, hogy az országnak még néhány órára elegendő gáztartalékai sem voltak.

Alaposan megingott Szerbiában Oroszország tekintélye, miután alig egy hét alatt keresű tapasztalatokat szereztek az ottaniak Moszkva szavahihetőségéről és komolyan vehetőségéről. Miután az elmúlt esztendő végén Oroszország mindössze négyszázmillió euróért vette meg a 2,2 milliárd euróra becsült szerb kőolajipari vállalatot, Szerbia soha nem tapasztalt energiaválságba került, és szinte teljesen földgáz nélkül maradt.

Az oroszbarát, az európai társulást ellenző szerb nacionalista tábor nem kis meglepetésére két uniós állam, Magyarország és Németország sietett Szerbia segítségére, akik hétfőn is napi 5,7 millió köbméter gázt biztosítanak. Az általános vélekedés szerint az sem mellékes, hogy az energetikai miniszter és a szerb kőolajipari közvállalat vezérigazgatója egykor Milosevics szocialista kádere volt -  ezért a lemondásukat követelik.

Kiderült az is, hogy a központi szerb tározóban százmillió köbméter gáz van, de a megfelelő berendezések hiányában nem tudják kipumpálni.

A legnagyobb példányszámú szerbiai napilapok olvasói igen szellemes levelekben és sms-ekben vitatják meg az energiaválságot. Az egyik szerint jó alkalom ez arra, hogy meggyőződjenek, melyik az előnyösebb, Oroszország vagy az Európai Unió. A közép-szerbiai Kragujevácon két napja orosz zászlót gyújtottak fel. Az újvidéki Dnevnik napilap egyik olvasója pedig így kezdi levelét: "tűztől, víztől, hirtelen haláltól és az orosztól ments meg uram, minket".

Hanganyag: Nagy Nándor (Újvidék)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×