Annak ellenére, hogy az Európai Unió egyik vélt előnye az, hogy feloldja a tagállamok közötti történelmi feszültségeket, a látványos francia-német kiegyezés mintáját a kontinens keleti felén már nehezebb követni.

"Ez immár nem a mi, hanem az Európai Unió problémája" - így reagált Stipe Mesic horvát elnök arra, hogy a szomszédos Szlovénia barátságtalan módon blokkolta a Zágráb majdani uniós tagságához vezető tárgyalásokat.

Borut Pahor szlovén miniszterelnök arra figyelmeztette Zágrábot: ne próbálkozzon azzal, hogy pénteken, a brüsszeli kormányközi konferencián új fejezeteket próbáljon megnyitni. A tárgylások részeként ugyanis Horvátország most mutatta volna be azokat a térképeket, amelyek többek között a horvát-szlovén határt is megjelölik. A két volt Jugoszláv tagköztársaság már az 1991-es függetlenség óta vitában áll egymással a tengeri és szárazföldi határ miatt. Zágrábnak eddig 21 fejezetet sikerült megnyitnia a szükséges 35-ből a csatlakozási tárgyalásokon, és akkor állhat készen az uniós felvételre, ha az összes témában megállapodásra jut Brüsszellel.

A szlovén vétó ügye felkorbácsolta a hangulatot a szomszédban. Az egyik zágrábi szupermarketben megkérdezett emberek többsége például azt mondta: bojkottálni fogja a szlovén termékeket. Felmerült az is: korlátozzák szlovén állampolgárok hozzáférését a horvát ingatlanpiachoz.

Ivo Sanader horvát miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta: példanélküli lépésre került sor az EU-történetében. Szlovénia lábbal tiporja a szolidaritás, a közösség és a jószomszédság elveit - folytatta, de hozzátette - még mindig baráti országnak tartja, "mert az emberi kapcsolatok fontosabbak a politikánál."

A két ország évek óta vitázik a pirani-öböl hovatartozásán. Egy hét évvel ezelőtti megállapodás tervezet szerint Szlovénia kapta volna meg a terület 80 százalékát. A szöveget azonban soha nem hagyták jóvá és Horvátország most már az öböl területének felét magának akarja.