A harangszó a 11. hónap 11. napjának 11. óráját jelezte - azt a pillanatot, amikor a német hadvezetés és a szövetséges erők képviselői egy vasúti kocsiban aláírták a 20 millió ember életét kioltó I. világháborút lezáró tűzszünetet.

Az 1920-ban emelt londoni háborús emlékműnél, a Cenotaphnál kedden az iraki és afganisztáni háború katonái mellett az errefelé nagy háborúként emlegetett négy évig tartó konfliktus három túlélő veteránja emlékezett. Mindhárman 100 évnél idősebbek, mindhárman tolókocsiban érkeztek.

A 112 éves Henry Allingham, Európa legidősebb embere, a Királyi Légierő volt tisztje ragaszkodott hozzá, hogy maga helyezze el a koszorút. De mit is jelent az I. világháború vagy,. ahogy sokan még nevezik, a nagy háború a briteknek?

A fiatal generáció egy részének semmit, mert nem is tud róla. A BBC például hétfőn szembesített két tinédzsert ükapjuk emlékművével, aki Franciaországban halt meg. Azoknak pedig, akik hallottak vagy olvastak róla, a rendben sorakozó fehér katonasírokat az európai mezőkön, a közel egymillió halottat - köztük a gyarmatokról érkezett katonákat -, a légnyomást kapott vagy a lelki sokkot elszenvedett katonák kivégzését, és a közlegények ezreit a húsdarálóba küldő hadvezetés makacsságát, és kegyetlenségét, de gyakran a lövészárkok nyomasztó unalmát és a kilátástalanságot is.

Mákvirág a veteránok emlékére

Douglas Haig marsallt, a Brit Expedíciós Erők főparancsnokát például csak "mészárosnak" hívják. Tartja magát azonban egy olyan vélekedés is, hogy a britek a szabadságért hoztak áldozatot.

A fegyverszünet napján a britek a flandriai csaták helyszínére emlékeztető mákvirágot viselnek, amit valószínűleg egy kanadai költő verse nyomán választottak jelképnek. Mivel a mákvirággal az összes háború összes veteránjára emlékeznek manapság, a pacifisták fehér mákvirágot szoktak kitűzni.

A háborút a szigetország történészei leginkább a német nacionalizmussal és militarizmussal magyarázzák. A "kiszámíthatatlan és szeszélyes" Vilmos császár például a külső ellenség keresésével és területszerzéssel akarta letörni az erősödő német baloldal követeléseit - szól az érvelés. A történészek azt is megjegyzik: bár a szövetségesek túlerőben voltak, ha Amerikai nem avatkozik be 1918-ban, akkor valószínűleg elvesztették volna a háborút.