Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

A műtrágya-függőség negatívumai: válság és éhezés

A műtrágya árak 500 százalékos emelkedése, további feszültségeket szülhet a világ legszegényebb országaiban és további milliókat taszíthat éhezésbe - figyelmeztetett az ENSZ. Mindez eloszlatja azokat a reményeket, hogy az emelkedő élelmiszerárak sok termelőt kiemelhetnek a szegénységből.

A magas olajárak és a bioüzemanyag elterjedése miatt műtrágya-válság alakult ki a világban - figyelmeztetett az ENSZ. Mindez azzal járhat, hogy a szegény országokban tovább csökken a termés, és további milliók fognak éhezni.

Elemzők arról beszélnek, hogy a világpiacokon ötszörösére emelkedett a műtrágya ára. Az ENSZ szerint így szertefoszlottak azok a remények, hogy a fejlődő országokban több élelmiszert fognak termelni. Az éhezés azért is növekedhet, mert sok kistermelő családjának termel, és nem fér hozzá azokhoz a piacokhoz, ahol profitálni tudna a megemelkedett élelmiszerárakból.

A Guardian című brit lap birtokába került ENSZ előrejelzés szerint a műtrágya ára az elkövetkező három évben, de lehet hogy azon túl is, magas szinten marad. Az áremelkedés oka egyrészt az a tény, hogy az amerikai termelők a kormánykedvezmények nyomán tömegesen térnek át a bioüzemanyag alapjául szolgáló növények termelésére, másrészt pedig, azért, mert India és Kína jelentős műtrágyakészleteket vásárolt fel, hogy így biztosítsa a hazai termést. Az okok között szerepel az is, hogy a fejlett világ búzatermelői a szokásosnál több műtrágyát használtak fel, hogy a magasabb termést és árakat kihasználva maximalizálják bevételeiket.

Az áremelkedést legkevésbé a nagy gazdaságok érzik meg, mert ezek ellensúlyozni tudják a költséget a magas élelmiszerárakból származó bevétellel. Eközben több fejlődő országban zavargások robbantak ki a műtrágya árak miatt. Mindez azt jelenti, hogy a fejlődő világnak nem sikerül úgy megreformálnia mezőgazdaságát, hogy hosszú távon már ne szoruljon a gazdag országok segítségére.

Az elmúlt másfél évben a műtrágya ára jobban nőtt, mint a kőolajé, vagy más nyersanyagoké. A diammónium foszfát tonnája 2007 elején még 250 dollár volt, most pedig már 1230. Jelenleg olyan nagy a kereslet a műtrágyára, hogy a gyártókapacitások azt nem tudják kielégíteni. Szakértők megjegyzik, hogy 5-10 évig tart az alapanyagot szolgáltató bányák, vagy a műtrágyát előállító gyárak üzembehelyezése.

A világ az olajhoz hasonlóan műtrágya-függőségben él, és elemzők szerint kevés alternatíva áll rendelkezésre ennek csökkentésére. A globális gazdasági növekedés nyomán több országban megerősödött a középosztály, megnőtt az élelmiszerigény. Ennek kielégítésére pedig a leggyorsabb mód a műtrágya felhasználása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×