Vége van a háborúnak - legalábbis Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint, aki kedden bejelentette: döntött arról, hogy véget vet "a Grúziát békére kényszerítő akciónak". Medvegyev ezt Nyikolaj Makarov orosz vezérkari főnökkel folytatott találkozója után közölte.

Az orosz elnök szerint helyreállították a polgári lakosság és a békefenntartók biztonságát, az agresszort, amely súlyos veszteségeket szenvedett, megbüntették. Medvegyev ugyanakkor parancsot adott ki, hogy konfliktus övezetben semmisítsék meg "az ellenállás gócait".

A Dél-Oszétia elleni véres támadás nyomán indult orosz offenzíva mögötti érvelést a világ épphogy kezdte valamennyire elfogadni, amikor az orosz erők hétfőn este a szakadár régiókból kilépve vita nélkül szuverén grúz területre léptek be és gyakorlatilag kettészakították a kaukázusi országot.

A grúz erőket a főváros, Tbiliszi védelmére rendelték vissza. Nem sokkal korábban, amerikai szállítógépeken hazaérkezett Irakból 2000 tapasztalt katona. Az orosz benyomulás éles pengeváltáshoz vezetett Oroszország és az Egyesült Államok között. Vlagyimir Putyin miniszterelnök cinizmussal vádolta meg Amerikát, amiért a konfliktus zóna közelébe szállította az Irakban szolgáló grúz kontingenst.

Bush: Szuverén grúz területekre hatoltak be

Az alelnökénél eddig mérsékeltebben fogalmazó George Bush elnök pedig megjegyezte: Oroszország szuverén grúz területre hatolt be, és a demokratikusan megválasztott vezetést akarja megbuktatni. A nagy kérdés most az, hogy Medvegyev parancsa nyomán valóban véget ér-e az ellenségeskedés és az orosz csapatok visszatérnek a szakadár területekre.

A bejelentés előtt a BBC szerint orosz gépek támadták a frontvonalhoz közeli Gori grúz várost, ahol több polgári lakos meghalt, köztük egy holland tévériporter. Anatolij Nagovitsin, helyettes orosz vezérkari főnök pedig azt mondta, hogy válaszolni fognak a támadásokra. Medvegyev az offenzíva leállítása után fogadta Nicolas Sarkozy francia elnököt - a találkozó egy részét élőben adta a televízió. Sarkozy figyelmeztette Medvegyevet, hogy a nemzetközi közösség számára fontos Grúzia területi egységének megőrzése. A francia elnök, az EU soros elnökeként magával hozta Párizs béketervét, amit Szaakasvili grúz elnök már aláírt, de amit orosz illetékesek első körben visszautasítottak.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet például sérelmezte, hogy a szövegben nem említik a Dél-Oszétia elleni grúz támadást és annak humanitárius következményeit.

Mindeközben az orosz médiában egymást érik az orosz területre menekültek történetei a civilek elleni grúz atrocitásokról, például a menekült konvojok elleni támadásokról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gyakorlatilag semmisnek nyilvánította a korábbi megállapodást, amelynek értelmében orosz-grúz-oszétia kontingens felügyelte Dél-Oszétiát és azt mondta, a grúzoknak ott többé nincs helyük. Az orosz vezetés azt is értésre adta, hogy nem akar a grúz elnökkel kommunikálni, ami szintén kérdésessé teszi a közvetítési kísérletek sikerét.

Grúzia kilép a Független Államok Közösségéből

Grúzia felmondja az orosz békefenntartók abháziai jelenlétről 1994-ben kötött szerződést, és az ott állomásozó orosz csapatokat a továbbiakban megszálló haderőnek tekinti. Ezt a grúz államfő jelentette be egy nagygyűlésen.

Mihail Szaakasvili szólt arról is, hogy miután az orosz csapatok grúz területre léptek, úgy döntött, Grúzia kilép a Független Államok Közösségéből, és hasonló lépésre biztatja Ukrajnát és a többi tagországot is.