Sz. Bíró Zoltán szerint lépéshátrányban van Európa, mert szerencsétlenül politizált az elmúlt időszakban, a konfliktusos politika helyett a kompromisszumkeresés hatékonyabb lett volna. A Kaszpi-térségben és Iránban így még mindig erősebbek az orosz pozíciók, mint az európaiak vagy az amerikaiak.

Európa "hihetetlenül lejtős pályán futballozik", ott hívta ki Oroszországot egy mérkőzésre, ahol a feltételek egyértelműen utóbbinak kedveznek. Moszkva politikai jóindulata ugyanis hihetetlenül fontos a Kaszpi-tenger túloldalán lévő politikai vezetőknek - tette hozzá.

Deák András szerint a kőolaj esetében korábban már sikerült megtörni az orosz hegemóniát a térségben, a gáz viszonylatában ez még nem ment. A Nabuccót azonban nem érdemes még temetni, hiszen az Európai Unió és az Egyesült Államok a gazdasági indokok mellett politikai okokból is életben tartja a projektet.

Az elemző úgy vélte: ugyanazt a folyamatot lehet megfigyelni napjainkban a Kaszpi-térségben, mint 60-70 évvel ezelőtt az öböl-országokban: ott is volt egy nagytestvér - az Egyesült Államok -, amelyik húsz-harminc évig öntötte a pénzt az Arab-félszigeten található monarchiákba. Ezek az országok azonban egy idő után öntudatukra ébredtek és "kitessékelték" az amerikaiakat a közös olajkoncessziókból - emelte ki.

"Kitessékelik" az oroszokat?

Hasonló történhet az oroszokkal a Kaszpi-tenger térségében. A kérdés csak az, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor már valóban terhessé válik például a türkméneknek az orosz irányú gázexport monopóliuma - mondta Deák András.

Sz. Bíró Zoltán szerint az is kérdéses, hogy Oroszországnak meddig lesz szüksége a közép-ázsiai régióra. Az oroszok ugyanis késésben vannak saját lelőhelyeik feltárásával, s nem tudni, hogy a saját rendszereik csúcsra futtatásakor is szükségük lesz-e a Kaszpi-térségi gázra. Ugyanakkor az is lehet, hogy stratégiai okokból az oroszok megtartják befolyásukat a térségben - tette hozzá.

A közelmúltban megkötött orosz-türkmén hosszú távú gázmegállapodással kapcsolatban az elemző kiemelte: fokozódnak a Nabucco ellátásával kapcsolatos kételyek, nem lehet tudni, hogy lesz-e elég gáz a vezetékben. A megállapodások azonban nem jelentik azt, hogy Türkmenisztán egyértelműen elveszett a Nabucco-projekt számára - mutatott rá.

Türkmenisztán számára sem előnyös a gázexport mostani helyzete, hiszen az ötven milliárd köbméternyi külföldre szállított gázból 43 Oroszországba érkezik, a fennmaradó rész Iránba kerül - mondta az elemző.

A türkmén politika megpróbálja diverzifikálni a gázexportot, de ezt olyan menetrend szerint teszi, hogy azzal ne irritálja Oroszországot. Ennek keretében 2009-re elkészül a Kínába tartó vezeték, majd Indiába szállítanának gázt, és csak ezt követően kerülhet sor a részvételre a Nabucco-projektben - mondta Sz. Bíró Zoltán.Deák András ezzel kapcsolatban rámutatott: a türkmének nagyon sok szerződést kötnek, de keveset tartanak be, a jogi kötelezettségek nem sokat számítanak számukra.

Most a türkmének a szerződések aláírásával azt üzenték, hogy még nem készek arra, hogy a Nabucco érdekében szembemenjenek Oroszországgal. Ez azonban - hangsúlyozta - nem jelenti azt, hogy két év múlva nem gondolják meg magukat.

Sz. Bíró Zoltán szerint nemcsak a szovjet utódállamokban terjeszkedik az orosz gázpolitika. Tavasz óta előrehaladott tárgyalásokat folytat Oroszország Iránnal is a földgázkitermelésről. Így az is bekövetkezhet, hogy ha bevonják Iránt a Nabucco-projektbe, akkor orosz érdekeltségek adják majd a gázt a közép-ázsiai országból is.

Ezeknek a "játszmáknak" is meg kell erősíteniük az Európai Uniót abban, hogy radikális reformokra van szükség az energiabeszerzésben és az energiatakarékosság érdekében. Már csak azért is, mert az EU már most is a globális gáz- és olajtermelés 16-18 százalékát használja, míg a világkészletek mindössze 1-3 százalékával rendelkezik - mutatott rá az elemző.

Az Európai Unió országai által támogatott Nabucco-terv lényege, hogy elkerüli Oroszországot, így csökkentené Nyugat-Európa függőségét az orosz gázmonopóliumtól.

A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco-csővezeték összesen 3.300 km hosszú lesz, a beruházás költsége eredetileg mintegy ötmilliárd euró lett volna, ezt módosították 7,9-re. A vezeték áthalad Magyarországon és kikerüli Ukrajnát.