A 2. világháború végén felrobbant Ipoly-hidak újjáépítésére már a rendszerváltás óta várnak a régió lakosai, a határ mindkét oldalán. Számos kezdeményezés és szakértői tárgyalás után a két ország között elvi megállapodás született a hidak fokozatos felépítéséről, a pozsonyi Új Szó cikke szerint azonban a munkák tényleges megkezdésére még feltehetően jó ideig várni kell.

Bár már érvénybe lépett az első, Petyov és Pöstyénpuszta közötti Ipoly-hídra kiadott építési engedély, az érdemi munkák még nem kezdődhettek el, mivel a szlovák oldalon kompetenciavita miatt nem tudni egyértelműen, kinek kellene véleményeznie a nemzetközi tender dokumentációját és meghirdetnie a versenytárgyalást.

A szlovák közlekedési minisztérium szerint ez az illetékes megye, tehát ez esetben a besztercebányai megyei hatáskörébe tartozik, az ottani megyefőnök azonban azzal védekezik, hogy ilyen felhatalmazással nem rendelkezik, szerinte a szaktárca azt még nem utalta át neki.

Elmaradhatnak az uniós források

Jelenleg két Ipoly-híd felépítéséről van érvényes kormányközi megállapodás Szlovákia és Magyarország között. Ezt a szerződést tavaly a két ország külügyminisztere, Göncz Kinga és Ján Kubis írták alá Párkányban.

A magyar fél - az Új Szó szerint - nemrég arra figyelmeztette a besztercebányai megye vezetését, hogy amennyiben nem lesz időben kész a versenypályázat dokumentációjának kiértékelése, és késni fog annak kiírása, az veszélyeztetheti az uniós források felhasználását is.

A megállapodás alapján ugyanis mindkét híd építésének költségeit uniós forrásokból fedeznék.

Szakemberek szerint az Ipoly-hidak építése a határfolyó közel 120 kilométeres szakaszán a magyar, illetve szlovák oldalon élő mintegy 350 ezer ember életminőségét javíthatja. A 2. világháború előtt a folyó két partját 47 híd kötötte össze, ma mindössze 4.