Infostart.hu
eur:
358.87
usd:
306.61
bux:
131490.4
2026. május 13. szerda Imola, Szervác

Földközi-tengeri szökőártól tartanak

Megelőző riasztórendszerre, árvíztérképekre és a lakosság körében végzendő információs kampányra van szükség ahhoz, hogy a minimálisra csökkentsék a károkat egy, a Földközi-tenger térségét sújtó szökőár esetén - jelentette ki Stefano Tinti olasz geológus a földtani tudományok európai szövetségének bécsi közgyűlésén.

A kutató halaszthatatlanul szükségesnek nevezte egy olyan regionális hálózat megteremtését, amely alkalmas arra, hogy időben észlelje a partok felé közeledő óriáshullámot és arra figyelmeztesse a lakosságot. Stefano Tinti emlékeztetett arra, hogy jelenleg a Mediterráneum teljesen védtelen egy esetleges cunamival szemben, és jelenleg egyetlen térségbeli ország sem rendelkezik ilyen riasztóeszközökkel.

Az olasz tudós szerint statisztikai adatok arra utalnak, hogy százévente egyszer fenyegeti szökőárveszély az európai mediterrán országokat, míg katasztrofális méretű tengerrengés ezer évben egyszer várható.

Felidézte, hogy az elmúlt négy évszázadban legalább két nagy szökőár sújtotta a Földközi-tenger térségét: az egyik Szicíliában következett be 1693-ban, a másik pedig a nagy lisszaboni földrengésként ismert 1755-ös katasztrófa, amely a spanyolországi Cádiz városát is a földdel tette egyenlővé.

Éppen ezért a bolognai egyetem professzora hangsúlyozta: az illetékes európai intézményeknek minél jobban meg kell ismerniük a Földközi-tenger, valamint az Ibériai-félsziget atlanti partjának lehetséges szökőár-forrásait. Elismerte ugyanakkor, hogy nem ismerik az 1693-as és 1755-ös rengések forrásait, és nehéz a tengerben lévő epicentrumok jellemzőit meghatározni.

Stefano Tinti kijelentette: bár rövid egy tengerrengés előtt rendelkezésre álló reakcióidő (1755-ben az óriáshullám 50 perc alatt ért Cádizig), a jelenlegi riasztórendszerekkel a földrengés után öt perccel már lehet tudni, hogy várható-e utána cunami vagy sem.

Mint elmondta, a tudósok már dolgoznak a Földközi-tengeri térség szökőárriasztó rendszerén, és várhatóan 2011-re készen is lesz. A 40-50 millió eurós tervet három évvel ezelőtt kezdték el, nem sokkal a 2004. decemberi dél-ázsiai szökőár után, amelyben mintegy 230 ezer ember vesztette életét. Ezt követően kezdték el a ázsiai országok is kiépíteni a maguk riasztórendszerét.

Ami a lakosság tájékoztatását illeti, Stefano Tinti Japánt hozta példának, ahol a gyakori földrengésekre való felkészítésnek köszöntően az emberek tudják, mi a teendő, ha riasztást kapnak.

Címlapról ajánljuk

Megállt az első kormányülésre tartó Tisza-kormány az aszály miatt útközben, kiszálltak Ópusztaszer előtt

Vízügyesekkel találkoztak, hogy bemutathassák az aszályhelyzetet. 15 órakor kezdődik az új Tisza-kormány első hivatalos kormányülése Ópusztaszeren, 17 órától kormányszóvivői tájékoztatót tartanak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Fontos adat jött Amerikából - Lefordultak a tőzsdék

Fontos adat jött Amerikából - Lefordultak a tőzsdék

Mérsékelt optimizmus látszott ma kezdetben a piacokon, az ázsiai tőzsdék többnyire emelkedtek reggel és az európai indexek is erősödéssel kezdték a napot. Napközben azonban mérséklődtek a pluszok. Az iráni helyzet mellett a befektetők figyelme a Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök talákozójára irányul, emellett délután érkezett egy amerikai adat, ami az inflációs nyomás erősödésére utal. A közzétételt követően le is fordultak az amerikai határidős indexek. A budapesti tőzsdén a Magyar Telekom részvényeit érdemes figyelni, a társaság ugyanis tegnap, piaczárás után tette közzé első negyedéves számait és bejelentette, hogy júliustól visszavezeti az inflációkövető díjkorrekciót. A Tisza-kormány ma megtartja első kormányülését, amit követően este bejelentések jöhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×