Az ezredfordulót követően az akkori balközép kormány belügyminiszter már kísérletet tett a neonáci párt működésének betiltására, végül is azonban letett a próbálkozásról, mert a törvényes intézkedéshez fel kellett volna fedni a pártba beépített hivatásos ügynökök személyazonosságát, és még ezután sem volt egyértelmű esély a sikerre, következésképpen félő volt, hogy az esetleges kudarcot a neonáci párt saját politikai céljaira használhatta volna fel.

Wolfgang Schäuble belügyminiszter most ismét riadót fújt az NPD ellen, rámutatva arra, hogy titokban ez a párt koordinálja a jobboldali csoportok szélsőséges tevékenységét. Ezért a miniszter tartományok államvédelmi intézményeit arra kérte, hogy adják át Berlinnek a neonáci mozgalmakra vonatkozó értesüléseiket.

A 16 német tartomány közül azonban 8 máris bejelentette, hogy nem tartja esélyesnek a belügyminiszter kezdeményezését, ezért nem is vesz részt az adatgyűjtésben.

Mint a bajor belügyminiszter - a kérést elutasító tartományok nevében - hangsúlyozta, semmi esetre sem lehet megengedni a 2003-ban történt kudarc megismétlődését, mert abból a neonáci párt újabb politikai tőkét kovácsolhatna.

Utalt arra is, hogy a beépített ügynökök visszavonására sincs lehetőség, mert az államnak tudnia kell, mire készül az NPD.

A Baloldali Párt vezetője viszont leszögezte, hogy még akkor is lépéseket kell tenni a neonáci párt működésének betiltására, ha ennek előfeltétele az informátorok kivonása a pártból.