Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Meg akarták gyilkolni a karikaturistát

A dán rendőrség azt állítja, hogy megakadályozta a nagy felháborodást kiváltó Mohamed-karikatúrák egyik szerzője ellen tervezett gyilkosságot. Két évvel ezelőtt az egyik dán lapban publikált rajzok tömegtüntetéseket váltottak ki az iszlám világban, a lázongásokban néhányan meg is haltak. Több muzulmán ország pedig bojkottot hirdetett a dán termékekre.

Kurt Westergaard rajza egyike volt annak a 12 karikatúrának, amelyet Dánia vezető napilapja, a Jyllands-Posten publikált. A karikaturista egy bombával a turbánjában ábrázolta a prófétát, s ez elsöprő haragot váltott ki a muzulmánok körében. Még Londonban is lehetett látni olyan tüntetőt, aki "fejezzék le az iszlámot sértegetőket!" felirattal ment ki tüntetni az utcára.

A lap és a képeket újranyomtató más európai újságok is azzal védekeztek, hogy a hívők érzelmeinél fontosabb a szólásszabadság védelme és az a nyugati érték, hogy semmi sem lehet tabu, bármit lehet bírálni, vagy kinevetni.

A muzulmánok egy részét nem csak a képek gunyoros jellege sértette, hanem már az a tény is, hogy a prófétát egyáltalán lerajzolták - ezt ugyanis szentségtörésnek tartják.

A sok helyen szervezetten induló tüntetések során Damaszkuszban és Bejrútban felgyújtották a dán nagykövetséget, Nigériában, Líbiában és Pakisztánban pedig többen meghaltak a zavargásokban.

Már egy ideje figyelték a gyanúsítottakat

A dán rendőrség kedden reggel jelentette be, hogy "megelőző célzattal" több embert őrizetbe vettek. Az Aarhus városban élő gyanúsítottakat egy ideje már megfigyelés alatt tartották. A dán közszolgálati tévé szerint öt embert fogtak el. A dán titkosszolgálat később egyértelműebben fogalmazott: "a letartóztatások célja a terrorizmussal összefüggő gyilkosságok elkerülése volt." Az őrizetbe vett személyek közül három dán állampolgár, ketten külföldiek.

A 73 éves Westergaard és felesége hónapokon át rendőri őrizet alatt éltek, és egyik titkos rejtekhelyről a másikra vitték őket. A Jyllands-Posten azt írta, hogy a karikaturistát feldühítette, hogy alkotását úgymond "őrült események kirobbantására használták".

"Persze, hogy félek, amikor azt hallom, hogy meg akarnak ölni, de ez a félelem haraggá és sértettséggé alakult át" - mondta. Bár a biztonsági szolgálatok nem közöltek részleteket arról, ki lehetetett a kitervelt gyilkosság célpontja, a lap szerint Westergaard volt az.

A dán közvéleményt meglepte az állítólagos tervezett gyilkosság, mert úgy érezték, hogy már elvonult a vihar.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×