Akármilyen betegesen is hangzik, de a "waterboarding" vagy szimulált vízbefojtás már kezd a modernkori kultúra részévé válni. Legutóbb éppen a Szökés című tévésorozat egyik epizódjából köszönt vissza.

A CIA hosszú ideig kerülte, hogy elismerje: valóban alkalmazott ilyen - a jogvédők által kínzásnak minősített - módszert a kihallgatások idején.

Csak régen és csak háromszor

Michael Hayden, az ügynökség első embere azonban a Kongresszus előtt most kénytelen volt bevallani, hogy valóban voltak ilyen esetek, bár - védekezett - csak három alkalommal.

Az amerikai törvényhozásban vita folyik arról, hogy betiltsák a gyakorlatot. A Human Rights Watch jogvédő szervezet épp ezért lobbizik és hangzotatja: a szimulált vízbefojtás kínzás, a kínzás pedig bűncselekmény. A Bush-kormányzat álláspontja az, hogy Amerika nem alkalmaz kínzást.

Hayden szerint "hatékony" a módszer és veszélyes lenne tiltani

Kérdés, hogy mit gondol az esetről az iraki háborúból mára kiábrádult amerikaiak nagy része annak ismeretében, hogy kit is vetettek alá az aggresszív vallatásnak.

Egyikük maga Halid Mohammed sejk, a szeptember 11-i támadások szellemi atyja volt, a két másik pedig a vádak szerint az al-Kaidában vezető szerepet betöltő Abu Zubajda és Abd el-Rahim el-Nasiri.

A CIA-főnök a Kongresszusban azzal védekezett, hogy öt éve nem alkalmazták a technikát és hogy a három őrizetes az eddig szerzett hasznos információ egynegyedét szolgáltatta.

Michael Hayden tábornok azt mondta a bizottságnak: ellenzi, hogy korlátozzák a CIA emberei által alkalmazható kihallgatási technikákat - mert úgymond az ügynökség dolgozói jobban képzettebbek, és a gyanúsítottak szűkebb körével foglalkoznak, mint például a hadsereg. Ha az amerikai hadseregnek a waterboarding technikát tiltó kézikönyve szerint járhatunk csak el, akkor növeljük az országra leselkedő veszélyeket - mondta.

Korábban waterboardingos videókat semmisítettek meg

Az ügynökség decemberben közölte, hogy néhány éve megsemmisítette a Zubajda és Nasiri kihallgatásáról készül videókat. A botrányt kiváltó ügyben minisztériumi vizsgálat is indult, ám ez nem a vallatókamrában történtekre, hanem a szalagok megsemmisítéséről szóló döntésekre összpontosított.