Valószínűleg nem a legnagyobb szennyezők ellenállásán bukik meg a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utáni időszak klímavédelmi tervének megalkotása, az Egyesült Államok ugyanis hajlik arra, hogy bizonyos engedményeket tegyen, Ausztrália új kormányfője pedig a most zajló bali klímakonferencián jelentette be, hogy országa tízéves ellenállás után nemrégiben ratifikálta a kiotói egyezményt.

India, Kína és Kanada ugyanakkor leszögezte, hogy nem ír alá olyan megállapodást, amely számokban határozza meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértékét, jóllehet az indonéziai klímavédelmi konferenciának pont egy ilyen dokumentum létrehozása lenne a célja.

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Baliról az InfoRádiónak azt mondta, hogy az Európai Unió a küzdelem egyik zászlóvivője.

Itt Balin egy olyan keretmegállapodásnak kell megszületnie, ami valószínűleg számokat nem tartalmaz majd, de alapelveket igen, arra vonatkozóan, hogy mi következik Kiotó után. Az EU azon is gondolkozik, hogy erőteljesebb anyagi ösztönzést adjon a fejlődő országoknak, hogy környezetbarát technológiákat használjanak - fejtette ki a magyar szakminiszter.

Nincs B terv

Az ENSZ ugyanakkor továbbra is eltökélt, hogy számokat is tartalmazó megállapodást csikarjon ki péntekig a közel két hete tartó klímavédelmi konferencián. Ban Ki Mun, a nemzetközi szervezet főtitkára szerint nincs más választás.

"Azért vagyunk most itt, mert cselekedni kell. A klímaváltozás korunk egyik legmeghatározóbb kihívása. A tudományos háttér megvan, a klíma változik, a hatások pedig már érzékelhetők. Cselekedni kell. Nincs B terv, más bolygóra pedig nem költözhetünk" - hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.

Ban Ki Mun beszédében felszólította a mintegy 190 ország környezetvédelmi miniszterét, hogy 2009-ig alkossanak konkrét menetrendet a klímaváltozás hatásainak enyhítésére.