Az évfordulóval összefüggésben a BBC összeállítást közölt a Nemzetközi Vöröskereszt genfi archívumáról, amelyben azoknak az adatait őrzik, akik meghaltak, eltűntek vagy fogságba kerültek az első világháború évei alatt.

A szervezet a világégés 1914. július 28-ai kitörése után alapította meg a hadifoglyok nemzetközi ügynökségét abból a célból, hogy kapcsolatot teremtsen az egymástól a háború miatt elszakított emberek között.

A hivatal mindössze tíz alkalmazottal kezdte meg tevékenységét, de 1918-ra már több százan dolgoztak az ügynökségnél, amely több millió megkereséssel foglalkozott.

A háborúban 44 ország 65 millió katonája vett részt. A négy és fél éven át tartó öldöklésben 15 millió ember vesztette életét.

Az archívum jól alátámasztja, hogy miért emlékezik az utókor világháborúként a konfliktusra. Vannak dokumentumok amelyek arról szólnak, hogy afgán és szenegáli katonák estek német fogságba a nyugati hadszíntéren 1914-ben.

A dokumentumok között később világhírűvé vált emberek hadifogoly adatlapjai is megtalálhatók, például Charles De Gaulle egykori francia elnöké, aki a verduni csatában került német kézre.

Az archívumban ott vannak azok a levelek is, amelyeket Maurice Chevalier rokonai és barátai küldtek, amikor a francia énekes fogságba került, és hollétéről semmit nem lehetett tudni.

A dokumentumok többségét, persze, azok a megkeresések teszik ki, amelyeket az egyszerű emberek írtak hozzátartozóik ügyében.

Egy francia nő például a Vöröskereszten keresztül küldött levelet fia egységének. Egyik katonatársának válasza ma is megtalálható az archívumban: "Asszonyom, nagyon sajnálom. A csata vad volt, és nekünk tovább kellett mennünk. Nem láttam a fiát meghalni, de olyan súlyos fejsérülést szenvedett egy repesztől, hogy nem élhette túl."

Cristopher Bradford közkatona a mai Irak területén, Kut el Amara ostroma után került török hadifogságba, ahol hat hónappal később vérhasban elhunyt. Az aktáján ennyi áll: "Nem végrendelkezett, nem maradt utána semmi".

Az ENSZ felismerte a genfi archívum fontosságát, így az Unesco felvette a Világemlékezet-jegyzékbe.

Az archívum még most is több száz megkeresést kap évente olyan emberektől, akiknek a rokona harcolt az első világháborúban.