Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Nem rehabilitálják a cári családot

Az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön megtagadta II. Miklós utolsó orosz cár és családtagjai rehabilitálását, s ezzel egyben helybenhagyta a legfőbb ügyészség hasonló döntését. A legfelsőbb bíróság elfogadta azt az érvelést, amely szerint az 1918-ban agyonlőtt cárra, feleségére és öt gyermekére nem vonatkoztatható a politikai repressziók áldozatainak rehabilitálásáról szóló törvény.

A család ügyvédje közölte: magasabb helyen megfellebbezi a döntést, és szükség esetén az európai emberi jogi bírósághoz fordul. "Az ítéletből arra lehet következtetni, hogy a cári család nem politikai represszió áldozatává vált, és nem sértették meg emberi jogait" - vélekedett.

Az ügyész a bíróságon azzal érvelt, hogy a család meggyilkolásának bűnügyében 1993-ban elrendelt nyomozás során talált adatok egyértelművé tették, hogy a cári család megöléséről nem született hivatalos döntés. Azt is felhozta, hogy a rehabilitáció már csak azért sem lehetséges, mert az egyben a vádak alóli felmentést is jelentené, holott nem vádolták őket semmivel. A családot a végrehajtó hatalom saját jogköreiket túllépő képviselői ölték meg.

Az ügyvéd azt hozta fel: a cári család sorsáról bírósági felhatalmazással bíró szervek döntöttek. "Mint ismeretes, a hatalom a törvényhozói, végrehajtói és bírói ágra oszlik, és a bolsevikok mindhárom ágat kisajátították" - mondta. Hozzátette, hogy akkor a bíróságok legfeljebb pár év szabadságvesztésről dönthettek, a kivégzésekről csakis az államhatalmi szervek határozhattak. Mindezek alapján kérte: ismerjék el, hogy a cár és családja a politikai repressziók áldozatává vált.

Ezt követően alig 40 perces tanácskozás után a bíró felolvasta az ítéletet, amely szerint a cárra és családjára nem vonatkoztatható a politikai repressziók áldozatainak rehabilitálásáról szóló jogszabály.

Ilyen értelmű döntést hozott a legfőbb ügyészség is idén szeptemberben.

1918-ban, a július 17-ére virradó éjszakán a jekatyerinburgi Ipatyev-ház pincéjében agyonlőtték II. Miklóst - Nyikolaj Alekszandrovics Romanovot - az utolsó orosz cárt, feleségét, Alekszandra Fjodorovna Romanovát, valamint öt gyermeküket, Alekszej Nyikolajevicsot, Olga Nyikolajevnát, Tatyjana Nyikolajevnát, Marija Nyikolajevnát és Anasztaszia Nyikolajevnát, továbbá Jevgenyij Botkint, a család orvosát, Anna Gyemidova szobalányt, Ivan Haritonov szakácsot és Alojzij Trupp inast.

A cár, felesége, három lányuk, továbbá a személyzet négy tagjának földi maradványait 1991-ben találták meg, majd az azonosítás után a családtagokat 1998-ban Szentpétervárott temették el, az orosz uralkodók hagyományos temetkezési helyén.

Marija és Alekszej maradványait idén nyáron találták meg, azonosításuk még tart.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×