Mahmúd Ahmadinezsád az AP amerikai hírügynökségnek mondta ezt, mielőtt megkezdte volna előadását a New York-i Columbia Egyetemen. "Irán nem támad meg egy országot sem. (...) Irán mindig védelmi politikát folytatott, nem támadót, és soha nem akarta bővíteni területét" - állította.

Az esetleges amerikai támadásról az elnök úgy vélekedett, hogy a kijelentések erről elsősorban haragból fakadnak, másodsorban hazai használatra, választási célokra szánják őket. Megismételte felhívását, hogy George Bush amerikai elnök álljon ki vitára vele az ENSZ közgyűlésén a világpolitikai fontos kérdéseiről.

Az iráni elnök később kérdésekre válaszolva azt állította: "Az iráni nép nagyon vidám és boldog, és szabadon elmondhatja mindenről a véleményét". Az iráni nők pedig szavai szerint egyenesen "a legszabadabb nők a világon".

Miközben Ahmadinedzsád beszélt, az ENSZ székháza és a Columbia Egyetem előtt is több százan tiltakoztak az iráni politika ellen. Emberjogi aktivisták az elnök beszédébe is belekiabáltak, számon kérve rajta a politikai reformokat követelő irániak letartóztatását.

"Hitlert is meghívnánk"

Ahmadinedzsád alaptalannak nevezte a vádjaikat, és azt állította: ő bizony nem tud a reformerek elnyomására és megbüntetéséről. "Minden résztvevők meghívok, hogy jöjjön el Iránba, és a saját szemével győződjön meg az igazságról" - jelentette ki.

A Columbia Egyetemet éles bírálatok érték, amiért a vezetői meghívták Ahmadinedzsádot előadást tartani. John Coatsworth történelemprofesszor, a nemzetközi és közügyek karának (SIPA) dékánja azonban kijelentette: ha Hitler élne, őt is meghívnák egy nyilvános vitára. "Ha (Hitler) részt kívánna venni egy vitában, ahol a Columbia diákjai és tanárai kérdéseket tehetnének fel neki, biztos, hogy meghívnánk".