Megoszlanak a vélemények arról, hogy hány embert sikerült a szerzeteseknek az utcára vinniük, de az biztos, hogy több tízezret - ami mindenképpen jelentős tett a katonai junta által irányított Burmában, vagy hivatalos nevén Mianmárban.

20 év óta, az 1988-as demokrácia párti tüntetések vérbefojtása óta ez a legnagyobb tömegmozgalom az ázsiai országban. A 3000 halálos áldozatot követelő lázadás óta a junta vaskézzel irányítja az országot.

A sok burmai számára az ellenállást jelképező, Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt, Ang Szan Szu Csít tíz éve háziőrizetben tartja. Nyugati újságírók nem szívesen látott vendégek, de időről-időre magukat turistának álcázva bejutnak az országba.

Rendőrállam, korrupció és harag

Tudósításaik rendre az országban uralkodó nyomorról, korrupcióról és megfélemlítésről számolnak be, miközben a junta olyan besúgóhálózattal figyelteti polgárait, amelyre a nem is annyira idős generáció még Kelet-Közép-Európában is emlékszik.

Az is a volt keleti blokkot idézi, hogy a rezsimhez közeli, vagy általa alkalmazott hivatalnokok "el tudnak intézni ügyeket" és normális áron "meg tudnak szerezni" fogyasztási cikkeket, miközben a nagy többség kénytelen feketepiaci árat fizetni. Tudósítások szerint Burmában ugyanúgy várnak az emberek telefonra, mint a hetvenes évek Magyarországán.

Az egykor gazdag országot anyagilag tönkretevő diktatúra egyik közelmúltbeli döntése az volt, hogy többszörösére emelte a közhivatalnokok bérét, amire nem volt fedezete. Ezt drasztikus áremelések kísérték.

Közben az ország lemaradt gyorsan modernizálódó szomszédjai, például Thaiföld és Kína mögött.

Most azonban a burmai társadalom által különösen tisztelt szerzetesek is a rezsim ellen fordultak.

A világi és értelmiségi ellenzéket - tömegtámogatás hiányában - eddig könnyű volt megfékezni, most viszont a látványosan nem politizáló egyszerű emberek is szembeszállhatnak vele.

A szerzetesek eddig arra kérték a lakosságot, hogy maradjon távol, most viszont egy szervezetük békés ellenállásra szólított fel, hogy úgymond elérjék a "gonosz diktatúra bukását".

Jól mutatja befolyásukat, hogy a rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy elvonuljanak az Ang néniként, vagy "a Hölgy"-ként ismert ellenzéki politikus háza előtt - aki meg is jelent a kapuban és támogatásáról biztosította a tüntetőket.