Infostart.hu
eur:
353.77
usd:
309.2
bux:
143587.15
2026. július 7. kedd Apollónia

Az atombomba áldozataira emlékeztek

Hirosima és Nagaszaki - erre a két japán városra hullottak az első atombombák 62 évvel ezelőtt. Az Egyesült Államok a frissen kifejlesztett nukleáris fegyverrel akarta rábírni a császári udvart, hogy tegye le a fegyvert.

1945. augusztus 6., 8 óra 15 perc - ekkor dobták le az amerikaiak az Enola Gay B-29-es bombázóról Hirosimára a frissen kifejlesztett csodafegyvert: az atombombát.

A robbanás több mint 1 kilométeres körzetben mindent lerombolt. Több mint 60 ezren azonnal meghaltak. A sugárfertőzés azonban további tízezrek életét oltotta ki, és napjainkban is érezteti hatását.

A második világháború Európában már 1945 májusában véget ért. A japán császári hadsereg azonban nem tette le a fegyvert. Az Egyesült Államok ezért úgy döntött: a Fat Boy, azaz Kövér Fiú névre keresztelt bombával bírja rá a szigetországot a kapitulációra.

Feltétel nélküli kapituláció


Az első gombafelhőt még egy követte: Nagaszakira is atomtöltetet dobott az amerikai hadsereg. Pár napra rá a japánok feltétel nélkül megadták magukat.

A világ döbbenten állt a soha nem látott pusztítás előtt. Addig semmilyen tömegpusztító fegyver nem volt arra képes, hogy ekkora kárt okozzon.

Az atombombát Amerikában, az Új Mexikói Los Alamosban fejlesztették ki a tudósok, a projekten magyarok is dolgoztak, többek között Teller ede, Szilárd Leó és Neumann János.

A háború alatt az Egyesült Államok mindent megtett azért, hogy a náci Németország előtt kifejlessze az új fegyvert - mivel Washingtonnak olyan információi voltak, hogy Hitler tudósai hamarosan elkészülnek egy csodafegyverrel. Mint utóbb kiderült: Berlin még messze volt a megvalósítástól.

A katasztrófa óta a robbanás időpontjában minden évben, egész Japánban, sőt a világ több pontján is az áldozatokra emlékeznek.

Hanganyag: Póth Attila

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megfelel-e a jogállamiság követelményeinek - Sulyok Tamás dokumentuma nyilvánosságra került

Közzétette a köztársasági elnök a Velencei Bizottságnak küldött beadványát hétfőn. A Sándor-palota a honlapján olvasható 22 oldalas angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását és jogszerű-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×