Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond

Török EU-tagság: "még holnapután sem"

Az Európai Bizottság elnöke reméli, hogy az unió új reformszerződése az eredeti terveknek megfelelően, 2009-ben hatályba lép. Mindezt José Manuel Durao Barroso a Frankfurter Allgemeine Zeitung című, tekintélyes német konzervatív lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta.

Lengyelországra utalva Barroso reményét fejezte ki, hogy Varsó nem vonja kétségbe a június végi, brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodásokat. Ellenkező esetben az EU hitele jelentős csorbát szenvedhet - figyelmeztetett a bizottsági elnök.

Mindennek ellenére a portugál politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel kormány nem kérdőjelezi meg a döntéshozatali rendszerrel, ezen belül a szavazati arányok szabályozásával kapcsolatban létrejött kompromisszumos egyezségeket.

"Nem korrekt az a vélemény, amelynek alapján egyesek Lengyelországot Európa-ellenesnek tüntetik fel" - vélekedett Barroso.
A terjedelmes interjú a lap hétfői számában jelent meg, azon a napon, amikor Brüsszelben - immár a portugál elnökség vezényletével - megkezdődik az új EU-szerződés kidolgozására hivatott kormányközi konferencia.

Az Európai Bizottság elnöke a leghatározottabban síkraszállt a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások folytatása mellett.

Az uniós tagállamok által egy másik országgal szemben vállalt kötelezettségeket mindenképp be kell tartani - jelentette ki Barroso, mindenekelőtt az Ankara csatlakozását leginkább ellenző Nicalas Sarkozy francia elnöknek üzenve. ozzáfűzte: "A tárgyalás egy dolog, a csatlakozás pedig egy másik."

Ezzel összefüggésben arra is utalt, hogy egy új ország felvételéről a tagállamoknak egyhangúan kell dönteniük.

"Mindez pedig aligha történik meg holnap, de még holnapután sem" - jelentette ki. A koszovói helyzetről szólva az Európai Bizottság vezetője elismerte, hogy az ENSZ BT keretein belül - legalábbis egyelőre - nem születhet megállapodás.

Mindazonáltal fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a koszovói problémát az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, Martti Ahtisaari javaslatai alapján rendezzék.

Felszólította az EU tagállamait, hogy tanúsítsanak egységet ebben a kérdésben. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: "A balkánon egy ízben már megfizettük az egység hiányának árát."

Barroso szerint nem az EU-n múlt, hogy Koszovóval kapcsolatban az ENSZ-ben eddig nem jött létre megállapodás.

Szerbiának semmilyen szerepe nem lehet a jövőben az unióban, amennyiben nem járul hozzá a megoldáshoz - figyelmeztette Belgrádot meglehetősen élesen a bizottsági elnök.

Oroszország és az EU kapcsolatairól szólva hangsúlyozta: az unió érdekelt egy erős és stabil Oroszországban.

"Oroszországgal való viszonyunkat ugyanakkor jelentős mértékben meghatározza az orosz demokrácia, illetve jogállamiság minősége" - jelentette ki Barroso, hozzáfűzve, hogy a dolgok - mint fogalmazott - ebben a tekintetben nem a megfelelő irányban haladnak.

Végezetül a portugál uniós vezető visszautasította az elnöki tevékenységével kapcsolatos bírálatokat - mindenekelőtt a nagyobb tagállamokkal szembeni, túlzott engedékenységet -, és egyáltalán nem zárta ki, hogy jelenlegi mandátumának lejárta után, a 2009-2014-es időszakra is jelölteti magát az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

Címlapról ajánljuk
Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

A kevés leesett csapadék miatt idén tovább tetéződött az a hiány, ami az elmúlt években felhalmozódott, a Tiszántúlon emiatt majdnem két métert esett a talajvíz szintje – mondta az InfoRádióban Jakab Gusztáv. Az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének docense szerint az Alföldön durva ökológiai katasztrófa veszélye fenyegeti a kétéltűeket és több növényfajt is. Úgy véli, nagyságrendekkel nagyobb területeket kellene elárasztani vízzel, mielőtt még nagyobb baj lesz.

Kitálal Baán László az NKA-botrányról

Súlyos bizalmi válság rázta meg a Nemzeti Kulturális Alapot, miután fény derült arra, hogy a szervezet felügyelőbizottsága elől eltitkolva tízmilliárd forintnyi közpénz jutott pártközeli szervezeteknek és hírességeknek. Az ügy következményeként lemondott bizottsági tagságáról Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Darabjaira hullhat az egykori világhatalom: történelmi csapás vár a miniszterelnökre, itt a vége?

Darabjaira hullhat az egykori világhatalom: történelmi csapás vár a miniszterelnökre, itt a vége?

Ritkán övez kitüntetett nemzetközi figyelem helyhatósági választásokat, az Egyesült Királyságban azonban akkora fordulópontnak ígérkezik május 7-e, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Nem elég, hogy Anglia-szerte eldől több ezer önkormányzati mandátum sorsa, a skót és a walesi parlamentet is újraválasztják. A bukdácsoló brit miniszterelnök, Keir Strarmer Munkáspártja történelmi vereség elé nézhet, ami könnyedén a kormányfő székébe kerülhet. Az, hogy mérföldkőnek számító szavazásról beszélünk, másképp is megfogható: az hagyján, hogy bukhat Starmer, vagy hogy áttörést érhet el a populista bal- és jobboldal egyaránt, de először eshet meg, hogy a „kelta periféria” teljes egészében – azaz Észak-Írországban, Skóciában és Walesben – egyszerre jutnak hatalomra az Egyesült Királysággal szakítani kívánó, nacionalista pártok. A hosszú ideje húzódó politikai válságot alkotmányos krízis tetézheti Londonban?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. május 2. 13:11
2026. május 2. 12:52
×
×