Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Rakétavita: üzenet a keményvonalasoknak, vagy üres fenyegetés?

Röviddel George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök baráti hangulatú csúcstalálkozója után Oroszország ismét jelezte: ellenlépéseket tesz, ha az amerikaiak rakétákat telepítenek Lengyelországba. Az első orosz miniszterelnök-helyettes szerint Moszkva a közeli, kalinyingrádi enkávéba telepítheti a saját rakétáit.

Alig ért véget Bush és Putyin találkozója, amellyel a felek azt üzenték a világnak, hogy a viták ellenére beszélő viszonyban vannak, Moszkva újabb lépést tett azért, hogy elvegye Washington kedvét rakétavédelmi rendszer kelet-európai telepítésétől.

A kemény retorikájáról ismert egykori védelmi miniszter, most első miniszterelnök-helyettes, Szergej Ivanov ugyanis jelezte: ha jönnek az amerikai rakéták és a radarállomás, akkor Oroszország rakétákat telepít a Lengyelországgal határos kalinyingrádi enklávéba.

Ivanov lehet Putyin utódja


Ivanov megnyilatkozásai azért figyelemre méltóak, mert Kreml-szakértők szerint ő Putyin elnök egyik lehetséges utódja.

Putyin, aki egyre inkább helyet követel országának a nemzetközi porondon, néhány hete taktikát váltott, és kompromisszumos javaslatokkal bombázza Washingtont a rakétavita rendezése érdekében.

Először azt mondta, hogy ne Csehországban, hanem egy azerbajdzsáni orosz bázison legyen a védelmi radar, majd javasolta, hogy Moszkvában és Brüsszelben a NATO és Oroszország együttműködésében hozzanak létre közös megfigyelőközpontokat.

Üres fenyegetés?

Ivanov most ennek kapcsán megjegyezte: ha az amerikaiak nem fogadják el ezeket a javaslatokat, akkor Moszkva új rakétaegységeket telepít az ország európai területére, beleértve a kalinyingrádi enklávét is.

Elemzők megjegyzik, hogy Ivanov esetleg a "kemény vonal" híveinek és a lengyel választóknak üzent, de valójában üres fenyegetésről lehet szó. Oroszországnak nincsenek olyan rövid hatótávolságú rakétái, amelyek a tervezett lengyelországi amerikai állomást fenyegethetnék.

A fenyegetés ugyanakkor azért is ironikus, mert Ivanov éppen arról a kalinyingrádi területről beszélt, amelyet Moszkva különleges gazdasági övezetté alakít, hogy odavonzza a külföldi tőkét.

Hanganyag: Szvetnik Endre

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×