Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Az EU nevében tárgyal a német külügyminiszter

Az Európai Unió soros elnökségét vasárnap óta ugyan Portugália tölti be, a német külügyminiszter mégis az EU nevében tárgyalt Berlinben kazah, kirgiz, tádzsik, üzbég és türkmén kollégájával. A tanácskozáson az együttműködés szorosabbra fűzéséről volt szó, és ezzel kapcsolatban Frank-Walter Steinmeier jelezte, hogy az Európai Unió az elkövetkező évek során 750 millió eurót szán az öt közép-ázsiai ország fejlesztésére.

A berlini tárgyaláson a német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a közép-ázsiai térségnek, ezért az elkövetkező években jelentős összeggel kívánja támogatni a művelődés és kultúra, az infrastruktúra, valamint a környezetvédelem fejlesztését Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban.

Az öt ország külügyminiszterével folytatott megbeszélésen Steinmeier nem titkolta, hogy mindez kapcsolatban áll a nemzetközi terrorizmus leküzdésére irányuló erőfeszítésekkel is, s ez - úgymond - mindkét fél érdekét egyaránt szolgálja.

A berlini megbeszélésen a német külügyminiszter tárgyalópartnerei tudtára adta azt is, hogy az Európai Unió a jövőben fokozottabb együttműködésre törekszik Közép-Ázsiával az energiaellátás biztosításában. Ez közvetve utalás arra a törekvésre, hogy lazítsák az EU függőségét az orosz energiaszállításoktól, egyben pedig ellensúlyozzák Moszkva még ma is igen jelentős befolyását a térség államaira.

Steinmeier egy interjúban elismerte, hogy az Európai Unió ezt a térséget hosszú időn át elhanyagolta, mert figyelmét főleg a Kínával kiépítendő kapcsolat erősítésére összpontosította.

Hanganyag: Vincze András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×