Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.53
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

Kizsákmányolják a kelet-európai munkavállalókat Nagy-Britanniában

Kizsákmányolják, zsarolják és embertelen körülmények közé kényszerítik az EU kelet-európai tagállamaiból érkező munkavállalókat, akik Nagy-Britanniában keresnének boldogulást. Egy álruhás litván újságíró a rabszolgaság legújabb formáját mutatta be a BBC-n szerdán késő este vetített dokumentumfilmben.

Audrius Lelkaitis eljátszotta, hogy munkát akar vállalni Nagy-Britanniában. A 33 éves újságíró egy ITC nevű ügynökséghez fordult, amely első lépésként 180 fontot (65 ezer forint) közvetítési díjat fizettetett vele. (Litvániában 250 fontnak felel meg az átlagos havi alkalmazotti bér.)

Az ügynökségnél azt mondták Lelkaitisnek, hogy Hullban fog dolgozni egy gyárban, 35-50 órás heti munkaidővel, 5,35 fontos óránkénti minimálbérért.

Először a londoni Paddington pályaudvarra kellett mennie, ahol egy másik ügynökség, a CCCP UK Ltd. képviselője várta. Az oroszul beszélő illető újabb 160 fontot hajtott be rajta, és amikor az újságíró számlát kért, az ügynök kinevette, majd eltűnt. A BBC vizsgálata szerint a CCCP UK Ltd.-nek nincs működési engedélye, sőt be sincs jegyezve Nagy-Britanniában.

Állás pedig nincs

Amikor Lelkaitis megérkezett Hullba, közölték vele, hogy nem is hallottak róla, állás pedig nincs.

Hat napig váratták, majd egy észak-yorkshire-i csirkekeltetőbe irányították. Szállása egy ágy volt egy átalakított mezőgazdasági épületben. A "bűzös, állott levegőjű" hálóteremben 12-en aludtak, férfiak és nők vegyesen, többen már egy évnél hosszabb ideje.A helyi ügynökség a szállásért heti 50 fontot (18 ezer forint) vont le mindegyik alkalmazott béréből.

Lelkaitis három hét után kapta meg az első heti fizetését: a szállásköltség levonása után 47 fontot (17 ezer forintot). Ez még az adóssága kifizetésére sem volt elég, addig ugyanis 50 fontot kellett kölcsönkérnie munkatársaitól, hogy enni tudjon.

Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai tagállamok előtt, és azóta hivatalos becslések szerint több mint félmillióan érkeztek; kétharmaduk lengyel.

Tavaly ősszel a londoni Westminster kerület tanácsa bejelentette: olyan mértéket öltött a kerületben szerencsét próbáló lengyelek körében a hajléktalanság, hogy a tanács kifizeti a hazatérni hajlandóknak az utazási költségeket.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.

Rusvai Miklós: Magyarországról terjedt el a halálos nyugat-nílusi vírus

Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi vírus, amely két európai országban már emberáldozatokat is követelt – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A vírus szerencsére nem terjed emberről emberre: általában vándormadarak hordozzák, és azokról szúnyogokkal kerül át a fogékony emlősfajokra, így az emberre is. A virológus beszélt a koronavírusról is, ami „köszöni, jól van”.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×