Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

Kudarcot vallott a kiszabadítási terv

Elutasította a szófiai központi választási bizottság, hogy a Líbiában halálra ítélt öt bolgár ápolónő indulhasson a május 20-án megrendezésre kerülő európai parlamenti választáson.

Egy parlamenten kívüli, kis jobboldali politikai szervezet, a Rend, Törvényesség és Igazságosság Pártja vette fel az 1999 februárja óta líbiai börtönben raboskodó ápolónőket jelöltlistájára, amelyet pénteken nyújtott be jóváhagyásra a választási bizottsághoz.

Alekszandr Alekszandrov szóvivő szombaton azzal indokolta a testület döntését, hogy a kifogásolt öt jelölt az utóbbi két évben nem tartózkodott életvitelszerűen Bulgáriában, márpedig a törvény ezt követeli meg.

Az RSS elnöke, Jani Janev azzal magyarázta pártja eljárását, hogy abban reménykedtek, ha az ápolónőket megválasztják európai képviselőnek, megváltozik jogi helyzetük, és ez elősegítheti azonnali szabadon engedésüket.

Nem támogatta az ötletet a bolgár külügyminiszter sem. Ivajlo Kalfin a várttal ellentétes hatást kiváltónak mondta az RSS kezdeményezését, és méltatlannak nevezte az ápolónők tragédiájának politikai célokra való kiaknázását. Szergej Sztanisev miniszterelnök sem értett egyet az elképzeléssel. "Nem szabadíthatunk ki katonát úgy, hogy tábornoki rangra emeljük" - mondta.

Az Európai Unióhoz január elsején csatlakozott Bulgáriában május 20-án választanak először európai parlamenti képviselőket, szám szerint tizennyolcat..

Az ápolónőket és egy palesztin orvost 2004 májusában ítélték halálra Líbiában azzal a váddal, hogy egy bengázi kórházban több mint 400 gyereket fertőztek meg szándékosan a gyógyíthatatlan AIDS-betegséget okozó HIV-vírussal konzervált vérkészítmények révén. A fellebbviteli bíróság 2006-ban helybenhagyta a halálbüntetést.

Nemzetközi szakértők bebizonyították, hogy a HIV-vírus már a hat vádlott megjelenése előtt is pusztított a kórházban a siralmas higiéniai körülmények miatt.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×