Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Rosszabbul élnek, mint négy éve, de még reménykednek

Négy évvel a Szaddam Husszein rendszerét megdöntő szövetséges invázió után egyre borúlátóbbak az irakiak. Ez derült ki több külföldi médiacég közös felméréséből. Meglepő módon ugyanakkor az irakiak többsége egyelőre nem kívánja, hogy távozzanak a külföldi katonák, és a szektás ellentétek dacára általános vélemény az, hogy az országnak egyben kell maradnia.

Konzervatív számítások szerint több mint 60 ezer civil áldozata és csak az amerikai katonák körében 3.000-nél több áldozata van a négy éve indult iraki háborúnak, és úgy tűnik, az irakiak egyre kevésbé látják a fényt az alagút végén.

"Az invázió előtt az emberek biztonságban éltek. Bármilyen hibát is követett el Szaddam, a kezében volt a hatalom és fenn tudta tartani a rendet. De gondolják, hogy most az amerikaiak fenntartják a rendet? Gondolják? - fakadt ki egy iraki nő a BBC-nek a közvélemény-kutatás kérdései kapcsán.

Négy évvel, sőt, még két évvel ezelőtt is sokan hittek abban, hogy jobb lesz az életük azután, hogy a külföldi erők megdöntötték Szaddam Husszein rendszerét, amely kegyetlenül leszámolt vélt, vagy valós politikai ellenfeleivel.

Két éve, egy közvélemény-kutatás során a megkérdezettek több mint 70 százaléka nevezte jónak az életét. A BBC, az ABC, az ARD TV és a USA Today című lap közös felmérése szerint azonban arányuk mostanra 40 százalékra csökkent.

Az ország korábbi urai, a szunniták jóval pesszimistábbak, mint a többségi siíták. A szektás erőszak ellenére azonban a megkérdezett irakiak többsége - 58 százaléka - azt akarja, hogy az ország egyben maradjon.

A különböző milicisták - esetenként hivatásos rendőrök - által végrehajtott emberrablások, gyilkosságok és kínzások közepette az irakiak fele úgy véli: jogosak a koalíciós erők elleni támadások.

Ugyanakkor több mint 60 százalék azt mondja: a külföldiek csak akkor vonuljanak ki, ha már helyreállították a közbiztonságot.

A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezettek közül minden harmadik ember tanúja volt autós robbantásnak és öngyilkos merényletnek, emberrablásnak, a kormányerők és a lázadók összecsapásának, az amerikai és koalíciós erők, vagy a helyi milíciák irakiakkal szembeni szükségtelenül erőszakos fellépésének.

A megkérdezetteknek lesújtó véleménye van az újjáépítésről is, 67 százalékuk azt mondja, hogy annak nem volt haszna.

Az életszínvonal kapcsán az irakiak nagy része az órákon át tartó áramszünetekre és az üzemanyaghiányra panaszkodik, a gyakori merényletek kapcsán pedig a megkérdezettek több mint a fele azt mondta: nem mer piacra, vagy zsúfolt helyre járni.

És bár a szunniták körében nőtt azok aránya, akik örökös megbízatású "erős vezetőt" szeretnének, míg a siíták majdnem fele iszlám köztársaságot akar, az irakiak többsége még mindig úgy tartja, hogy öt éven belül demokrácia lesz az országban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jóváhagyta 500 Patriot PAC-3 elfogórakéta eladását Ukrajnának, mintegy 2,1 milliárd dollár értékben – a NATO-szövetségesek azonban borúlátóak azzal kapcsolatban, hogy a rakéták a jövő heti amerikai félidős választások előtt meg is érkeznek-e. A Wall Street Journal szerint Trump hetek óta tartó nyomása célt ért: Kijev felfüggesztette az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miközben október 30. hajnalán az év egyik legnagyobb dróncsapása érte Moszkvát. Szergej Lavrov az atlantai G20-csúcson kijelentette, hogy nincs előrelépés az amerikai-orosz viszonyban, Moszkva álláspontja pedig változatlan. A Herszon megyei Oleskiben kitart a humanitárius tűzszünet, a kimenekített lakosokat szállító konvojok már útban vannak Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×