eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

"Az egyes számú parancsot a teljes hatalom megszerzéséről teljesítettük"

Az elmúlt hetekben Alekszandr Litvinyenko volt ügynök megmérgezése kapcsán ismét a KGB-ra és annak utódszervezetére, az FSZB-re terelődött a figyelem. Az orosz titkosszolgálat volt munkatársai Vlagyimir Putyin hat évvel ezelőtti elnökké választás óta számtalan kulcspozíciót foglaltak el az állami és az üzleti életben is. Hogyan ragadta magához a KGB a hatalmat?

Nem sokkal azután, hogy orosz elnökké választották, Vlagyimir Putyin meglátogatta korábbi munkahelyét, a KGB (majd FSZB) moszkvai főhadiszállását, hogy egykori munkatársaival közösen ünnepeljék a szovjet titkosrendőrség megalapításának évfordulóját.

A KGB volt ezredeséből orosz elnökké avanzsált Vlagyimir Putyin komoly karriert futott be a szervezeten belül is. A korábban az egykori NDK-ban kémként dolgozó Putyin az utódszervezet, az FSZB első civil igazgatója lett.

A frissen megválasztott elnök a Lubjankán 300 kiválasztott ügynök előtt azt mondta: "Az egyes számú parancsot a teljes hatalom megszerzéséről teljesítettük".

Hat évvel később az akkor viccesnek szánt megjegyzés sokkal inkább bejelentésnek hangzik. Alekszandr Litvinyenko volt ügynök londoni megmérgezése (melyben a nyugati lapok és közvélemény nagyobbik fele a Kreml érintettségét is felveti) újra ráirányította a figyelmet az orosz titkosszolgálatra.

De miként is foglalták el az orosz gazdaság kulcspozícióit a KGB volt munkatársai? Vlagyimir Putyin soha nem csinált titkot abból, hogy a stratégiai nagyvállalatokat újra állami felügyelet alá akarja helyezni. Erre a legtöbbet idézett példa Mihail Hodorkovszkij és a legnagyobb olajipari óriás, a Gazprom sorsa.


Dmitrij Medvegyev

A cég egyik vezető pozíciójába éppen két héttel ezelőtt nevezték ki Valerij Golubjevet, aki korábban a KGB tábornoka volt. Az új vezérigazgató-helyettes immár a harmadik olyan ember az állami vállalat vezetésében, aki az egykori szovjet titkosszolgálat tagja volt és - Vlagyimir Putyinhoz hasonlóan - az 1990-es években Szentpétervárott dolgozott.

Moszkvai elemzők szerint a Gazprom elnöke, Dmitrij Medvegyev - nem mellesleg első miniszterelnök-helyettes - a legnagyobb esélyes arra, hogy Vlagyimir Putyint kövesse az elnöki székben, amikor az 2008-ban, második terminusa végeztével az alkotmánynak megfelelően visszavonul.De vannak volt KGB-sek más állami vállalatoknál is. Az ország második legnagyobb olajipari cége, a Rosznyeft élén például az az

Igor Szecsin áll, aki szintén Vlagyimir Putyin kollégája volt Szentpétervárott és - talán nem véletlenül - a Kreml kabinetfőnök-helyettese.

Róla azt rebesgetik, hogy az FSZB munkatársa volt, amit alátámaszthat, hogy a közelmúltban vett föl a céghez egy Andrej Petrusev nevű fiatalembert, aki véletlenül a jelenlegi titkosszolgálati igazgató, Nikolaj Petrusev fia.

Ha ez nem lenne elég, az orosz állami légitársaság, az Aeroflot elnöke, Viktor Ivanov szintén Szentpétervárról ismeri Vlagyimir Putyint, ahol mind a KGB-nél, mind az FSZB-nél a jelenlegi elnök munkatársa volt.

Az orosz köznyelvben "sziloviki"-nek nevezett csoport tagjainak közös jellemzője, hogy valaha mindannyian a rettegett titkosrendőrségnél dolgoztak, manapság pedig a Kreml folyosóin és a legnagyobb vállalatok igazgatósági irodáiban láthatók.

Sokan őket kárhoztatják azért, hogy az orosz demokratikus folyamatok megtorpantak, a politikai pártok és a civil szervezetek egyre nehezebb körülmények között dolgoznak és egyre szorosabb az állam szorítása a média körül is."Az országot a KGB irányítja, mindegy minek nevezik magukat" - mondta Jevgenyia Albatsz orosz politikai elemző. Kétségtelen, hogy a legnagyobb állami cégeknél - így a Gazpromnál is - a KGB-s gyökerek finoman szólva nem számítanak hátránynak.


Viktor Ivanov

"Sokan a KGB korábbi munkatársai közül ma üzletemberek, gyakran magas pozícióban" - ismerte el a Gazprom szóvivője, Szergej Kuprianov. Az új vezérigazgató-helyettes életrajza például önmagáért beszél - tette hozzá a szóvivő. A vállalat jogi osztályvezetője, Konsztantyin Csujcsenko és a biztonsági szolgálat főnöke, Szergej Usakov szintén a KGB-nél dolgoztak.

"Elgondolkodtató, hogy Oroszországban egy kis csoport tagjai milyen nagyon nagy állami vagyon fölött rendelkeznek" - mondta Jonathan Stern, oxfordi orosz szakértő, aki ugyanakkor rámutatott, hogy a titkosszolgálatok megjelenése az üzleti életben nem kizárólag orosz jelenség, hiszen a brit ügynökség, az MI5 volt munkatársai közül is többen csúcsposztokat töltenek be brit cégekben.

Egyes orosz elemzők ugyanakkor aggasztónak tartják, hogy míg korábban - akár a szovjet időkben is - kollektív döntéshozatal volt, addig az erős elnöki rendszer következtében manapság Vlagyimir Putyin szinte egyszemélyben dönt stratégia kérdésekről is.

Egy orosz vicc szerint a Gazprom nem csupán állam az államban, hanem maga az állam. Nem meglepő tehát, hogy egyes moszkvai pletykák szerint mandátuma lejártakor Vlagyimir Putyin egyszerűen helyet cserél majd a vállalat elnökével, Dmitrij Medvegyevvel.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×