Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Újabb rejtély - a volt kormányfő titokzatos betegsége

Jegor Gajdar volt orosz kormányfő tünetei "nem felelnek meg egyetlen ismert betegségnek sem", és azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy megmérgezték volna, mivel szervezetében az orvosok nem találtak toxikus anyagot - közölte kedden az általa vezetett moszkvai gazdasági intézet.

Gajdart, aki írországi utazása során egy dublini tanácskozáson lett rosszul rejtélyes körülmények között, hétfőn engedték ki egy moszkvai kórházból. Az 50 éves politikust azonban továbbra orvosi ellenőrzés alatt tartják.

A volt miniszterelnök november 24-i lett rosszul Írországban, egy nappal azután, hogy Londonban meghalt a polónium-210 radioaktív izotóppal megmérgezett volt orosz titkosszolgálati tiszt, Alekszand Litvinyenko.

Az ír orvosok kizárták, hogy Gajdart radioaktív anyaggal mérgezték volna meg, csupán azt tudták megállapítani, hogy egészségi állapotában "radikális változások" álltak be.

Jegor Gajdar az 1990-es években Borisz Jelcin elnöksége idején volt miniszterelnök, jelenlegi az ellenzéki orosz liberális párt vezetője.

Éppen ezért a Kreml bírálói összefüggést vélnek felfedezni Litvinyenko halála, Anna Politkovszkaja ellenzéki újságírónő egy hónappal korábbi meggyilkolása és Gajdar váratlan megbetegedése között.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×