Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Az orosz hatóságok akadályozzák a Litvinyenkó-nyomozást?

Az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat nem engedélyezi, hogy a Scotland Yard Litvinyenkó-ügyben nyomozó tisztjei találkozzanak a 2004 óta börtönben lévő Mihail Trepaskin volt titkosszolgálati tiszttel - közölte kedden a szolgálat szóvivője.

Nem találkozhatnak a brit Scotland Yard nyomozói Mihail Trepaskin volt titkosszolgálati tiszttel a Litvinyenkó-ügyben. A férfit az uráli Nizsnyij Tagil egyik börtönében őrzik, államtitkok nyilvánosságra hozatala miatt.

A volt ügynök ügyvédje hétfőn még azt közölte, hogy védence kész találkozni a négy brit rendőrrel és megosztani velük azokat az információkat, amelyeket az üggyel kapcsolatban tud.

Jelena Lipszter ügyvédnő felhívta a figyelmet arra, hogy miután az orosz hatóságok késznek mutatkoztak a nyomozásban való együttműködésre, a Scotland Yard képviselői elé állított akadály úgy is értelmezhető, mint az igazság kiderítésének fékezése.

Trepaskin levelét megírta

Mihail Trepaskin egy november 20-án Litvinyenkónak küldött levelében azt írta, hogy tudomására jutott: "nagyon komoly csapatot" mozgósítottak, hogy likvidálják a Londonba menekült volt ügynököt. A levelet múlt pénteken hozták nyilvánosságra. Ezt erősítették meg a Londonban élő, Borisz Berezovszkij sajtómágnással kapcsolatban álló orosz emigráns körök is.

A megmérgezett volt KGB-ügynök halála vélhetően napirendre kerül kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Massimo d'Alema olasz külügyminiszter moszkvai találkozóján is.

Alekszandr Litvinyenko olasz kapcsolatában, Mario Scaramellában ugyanis ugyanannak a radioaktív izotópnak a nyomait fedezték fel, mint ami megölte Litvinyenkót.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×