Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Ahol rosszabbul élnek mint négy éve

Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint az iraki helyzet a polgárháborúnál is rosszabb, az emberek élete pedig nehezebb, mint a Szaddám-rezsim idején.

Ha "a Libanonban és más helyeken évekkel ezelőtt tapasztalt ellenségeskedést polgárháborúnak neveztük ... akkor ez annál is sokkal rosszabb" - nyilatkozta a BBC-nek Kofi Annan, aki már hónapokkal ezelőtt figyelmeztett a veszélyre.

Rosszabbul élnek, mint négy éve

Az ENSZ december végén leköszönő főtitkára szerint az iraki emberek most nagyobb félelemben és rosszabbul élnek, mint Szaddám Huszein diktatúrája idején.

Akkor "az irakiaké volt az utca, ahová kimehettek, a gyerekek iskolába járhattak, anélkül, hogy szüleiknek félniük kellett volna amiatt: látják-e őket még valaha" - mondta Annan.

Botrány az ENSZ-program körül


Az ENSZ 1996-ban indult "olajat élelmiszerért" programja körül kirobbant korrupciós botrányról szólva Annan elmondta: reméli, hogy az ügy hosszú évek múlva "csak egy lábjegyzet formájában marad fenn" az általa elért vívmányok mellett.

A program célja egyébként az lett volna, hogy az iraki kormány a Huszein diktatúrája idején az ellenőrzött olajeladások bevételeiből meghatározott termékeket - élelmiszert, gyógyszereket és egyéb alapellátási cikkeket - importáljon a nemzetközi kereskedelmi szankciók lakossági hatásainak enyhítésére.

Annan fia is benne volt

Az ügyleteket azonban korrupt módon irányították a Szaddám Huszeinnel összejátszó ENSZ-tisztviselők. A botrányba belekeveredett Kofi Annan fia is. Kojo Annan a brit sajtó értesülései szerint 300 ezer dollárt kapott egy olyan cégtől, amely részese volt az ENSZ által ellenőrzött iraki "olajat élelmiszerért" programnak.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×