Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

"A szellemek kitörtek a palackból és önállósultak"

Többen a KGB korábbi tisztjei közül a magánszférában helyezkedtek el, így tett a múlt héten megmérgezett Alekszandr Litvinyenko is, mondta el Kun Miklós történész, Oroszország-szakértő, az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette, Litvinyenko tevékenységét azért nehéz felderíteni, mert a hivatalos életrajza nem ismert, amit ő állított magáról az pedig nem mindig hiteles.

A szellemek kitörtek a palackból és önállósultak - így jellemezte Kun Miklós történész, Oroszország-szakértő azt a folyamatot, amely a szovjet rendszer összeomlása után az egykori szovjet titkosszolgálatoknál történt.

"Fellazult a fegyelem, sok titkosszolgálati tiszt - általában a tehetségesebbek, vagy a híresebb kommandósok - elment a magánszférába, és különböző vállalatok, bankok vezetői mellett dolgoztak" - tette hozzá Kun Miklós.

Voltak egészen extrém esetek is - jegyezte meg a történész, példaként említve Filipp Bobkovot, az egykori szovjet politikai rendőrség vezetőjét, aki egy tipikus kapitalista médiamogul, a jelenleg nyugaton bujkáló Guszinszkij biztonsági szolgálatát kezdte el vezetni.

A Londonban megmérgezett Alekszandr Litvinyenko - Kun Miklós szerint - "egy tipikus szökevény, egy tipikus átálló volt", aki azonban érdekes módon a jelek szerint nem egy másik ország kormányának szállította az információkat, - persze lehet, hogy közben az angol vagy az amerikai titkosszolgálatokkal is megosztotta azokat - hanem az egyik legismertebb orosz "szökevény mágnáshoz", Borisz Berezovszkijhoz állt át még Oroszországban.

A történész emlékeztetett arra: Litvinyenko korábban azt állította, hogy azt a feladatot kapta, ölje meg Berezovszkijt.

Litvinyenko igazából nem volt kém, inkább kémelhárító volt, nagyon magasra került az FSZB hierarchiájában, egyes források szerint ezredes volt, mások szerint alezredes volt - mutatott rá Kun Miklós, megjegyezve, hogy a megmérgezett férfi hivatalos életrajzát nagyon nehéz megszerezni, amit ő állít saját magáról, abban pedig van némi nagyzolás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×