Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Feltárják borzalmas múltjukat az árják

Először találkoztak nyilvánosan a német nemzeti szocialista rendszer "fajnemesítési" programjában résztvevő emberek, akik önszántukból vagy a társadalmi nyomás hatására évtizedekig hallgattak a múltjukról.

Németországban Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutása után nem sokkal elindultak azok a "fajnemesítési" programok, amelyek - összhangban a náci ideológiával - egy új uralkodó faj megteremtését tűzték ki célul, amely a Hitler által megálmodott ezeréves birodalmat népesítette volna be.

A Lebensborn (az élet forrása) programba sokszor titokban megszült gyermekek kerültek, a kiválasztásuknál alapvető szempontot jelentettek az olyan, tipikusan árjának tekintett vonások, mint a szőke haj, kék szem, világos bőrszín. A gyermekek többsége a Heinrich Himmler által vezetett SS tagjainak családjához került.

Egész életükben szenvedtek tőle

A program másik célja az volt, hogy a titkos szülés lehetőségének biztosításával minimalizálják az abortuszok számát, a minél több gyermeket Hitler ugyanis alapvető fontosságúnak tekintette az első világháború emberveszteségeinek kiheverése és az új birodalom megalapozása érdekében.

A németországi találkozót a Lebensborn "gyermekeinek" tavaly megalakult szervezete hozta tető alá, hogy a ma már idős emberek megbeszélhessék sorstársaikkal a sok esetben szégyellt és eltitkolt múltjukat.

Erre szükségük is van, hiszen sokan még ma is problémákkal küszködnek. A 66 éves Folker Heinick például - akit Ukrajnából hurcoltak el egy német családhoz - azt mondta: legbelül mindig érezte, hogy valami nincs rendben, hiszen kisgyerek korában elszakították az anyjától.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×