Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Szaddam Huszein kivégzésének tévéközvetítését követelik

Az iraki miniszterelnök egyik tanácsadója szerint Szaddam Huszein volt iraki elnököt már január végén felakasztják. A diktátor uralma alatt sokat szenvedett síiták egy része azt követeli, hogy a televízió közvetítse a kivégzést.

A 69 éves Szaddam Huszeint vasárnap ítélte halálra a bíróság a 148 áldozatot követelő 1982-es dudzsaili mészárlás miatt.

A volt elnök egyik féltestvére, Barzan al-Tikriti, valamint a Forradalmi Bíróság korábbi elnöke, Ahmed al-Bandar ugyancsak a legsúlyosabb büntetést kapta.

Az ítélet után a kilenctagú fellebbezési testület 30 napon belül elkezdi a per újraértékelését. A döntés meghozatalának nincs határideje, de a határozat után 30 napon belül végrehajtják az ítéletet, helybenhagyott döntés esetén az akasztást.

Haider al-Abadi parlmenti képviselő, Núri al-Maliki miniszterelnök bizalmasa szerint a döntés hamar megszületik majd, és legkésőbb január végén felakasztják Szaddam Huszeint.

Ha így történik, a kivégzésre valószínűleg egy iraki börtönben kerül majd sor, kormányzati hivatalnokok és olyan polgárok jelenlétében, akiknek családja különösen sokat szenvedett a diktátor uralma idején.

Sokan szeretnék azonban, hogy Szaddam Huszeint vagy egy nyilvános téren akasszák fel, vagy közvetítse a televízió a kivégzést.

Különösen Moktada asz-Szadr radikális síita hitszónok mozgalmának tagjai indítványozzák ezt, ami nem csoda, hiszen a volt elnök uralma a szunnita lakosságot hozta előnyös helyzetbe, a síitákat és a kurdokat pedig brutálisan elnyomta.

A dudzsaili mészárlás során is síitákat öltek meg, és - mintegy 300 ezer emberrel együtt - Moktada asz-Szadr apját is Szaddam Huszein uralma idején végezték ki.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×