Úgy érzem, hogy a Brüsszeli Bizottság döntése és a Parlament támogatása 100 százalékosan pozitív. A dokumentum alapján úgy látom, nem áll fenn a veszélye annak, hogy másodosztályú tagországgá váljunk. A legfontosabb, hogy Románia január 1-től EU-tagország lesz és, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy befejezzük az integrációt. Tovább fogunk fejlődni és megerősítjük az integrációt.

Mégis, mit gondolnak a románok a kemény feltételekről, arról, hogy az EU figyelni fogja a fejlődést és meg is büntetheti az országot, például megtilthatja az élelmiszer exportot. Nem megalázó ez?

Nem. Minden csatlakozó országnak megvoltak a maga sajátosságai. Előnyök és hátrányok. Nekünk el kell fogadnunk ezeket a korlátozásokat és feladatokat. Nem a többiekhez kell hasonlítanunk magunkat, meg kell értenünk, hogy ez egy nagyon nagy lehetőség Románia modernizálására. Tehát ez semmiképpen sem lehet megalázó a románok számára. Szerintem az EU-csatlakozás a legfontosabb esemény a történelmünkben az 1989-es forradalom után. Lehet, hogy lesznek gondjaink, de arra fognak irányulni az erőfeszítéseink, hogy megfeleljünk az európai feltételeknek.

Ön modernizációról beszél - az EU éppen azokat az alapokat tarthatja vissza, amelyek ehhez szükségesek. Hogyan fogják biztosítani, hogy megfelelnek a feltételeknek?

El akarom mondani, hogy egyetértek az EU-val, hogy nem vesztegetik az adófizetők pénzét, mert mi is befizetők leszünk a költségvetésbe. Logikus, hogy figyelemmel kísérik, mit csinálunk, vagy legalábbis nyomást gyakorolnak a román kormányra, hogy megfeleljen a feltételeknek, és haladást érjen el. Ez előnyös lehet Románia számára, mert tudja, egy ilyen felemelő pillanat után az emberek lazítanak és azt hiszik, véget ért a történet. Tehát szerintem ez jó dolog és nem diszkrimináció.

És meglesz ehhez a politikai egyetértés, hiszen további törvényeket kell elfogadni?

Az, hogy nagy vitát kiváltó kérdésekben politikai konszenzus legyen, az utópia. De elég konszenzus és támogatás lesz ahhoz, hogy befejezzük a folyamatot. Nem akarunk olyan fajta többségi támogatást, mint a kommunizmus idején.

Sokan azt remélték, vagy remélik az EU-tagságtól, hogy nőhet az életszínvonaluk például azzal, hogy Nyugat-Európában dolgozhatnak. De mostanában sokat beszélnek arról, hogy korlátoznák a románok és bolgárok munkavállalását - mit mondanak erre az emberek?

Néhány adatot idéznék: 2 millió román dolgozik már most is külföldön, tavaly 4 milliárd eurót küldtek haza, többet, mint amennyi a külföldi befektetés az országban. Ez a valóság. Sokakkal találkoztam, akik már most például Spanyolországban élnek. Januártól változnak a rájuk vonatkozó szabályok, de szerintem továbbra is a lehetőséget látják majd benne és nem a korlátozást. Ami fontos: dolgozni mennek oda és a pénzt otthon fektetik be.

Románia EU tag lesz, jelképessé válik a határ például Magyarországgal - de enyhíti-e mindez a történelmi vitákat a két ország között?

A klasszikus határ eltűnése Románia és Magyarország között nagyon jó hatással lesz a jószomszédi együttműködésre, és az erdélyi magyarok számára nagyon jó, hogy nem lesz határ Magyarországgal. Viszont a Moldova és Románia közötti határ őrizetét meg kell szigorítani. Sajnos, ez az integráció egyik ellentmondása. A kisebbségekről szólva pedig: szerintem nem arról van szó, hogy több jogot adjunk a magyaroknak. A szükséges jogaik megvannak és a jövőben is meglesznek. A lényeg az, hogy meglegyen a szabadságuk és a lehetőségük a fejlődésre - és ez a mi érdekünk is. Õszintén szólva, nem szeretem a kisebbség szót sem. A magyarok egyenrangú állampolgárok. Viszont a kisebbségi jogokat az európai nézőpontból fogják ezek után megítélni, ami nagyon jó hivatkozási pont szerintem. A történelmi sérelmekről pedig azt mondanám, hogy azok bolygatása csak véget nem érő vitát okoz.