A védelmi minisztérium állambiztonsági titoknak minősítette, hány darab, atomtöltetet hordozni képes Minuteman, Titan II és egyéb rakéta van az amerikai haderő állományában.

Az újság megjegyezte: a lépés beleillik a Bush-kormánynak abba az általános törekvésébe, hogy állambiztonsági okokra hivatkozva tevékenységének minél nagyobb részét elzárja a nyilvánosság elől.

A lap megszólaltatta a washingtoni Georgetown Egyetemen működő Nemzetbiztonsági Levéltár egyik vezető kutatóját, William Burrt, aki szerint teljességgel indokolatlan a mindeddig nyilvános adatok titkossá tétele.

Egyre több korlát

Tavasszal botrányt okozott, hogy a Nemzetbiztonsági Levéltár titokban tartott egy több éve zajló titkosítási kormányakciót, amelynek keretében a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a légierő és más központi ügynökségek állambiztonsági alapon több ezer aktát vontak ki a kutatható adatállományból.

A 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után az akkori igazságügyminiszter, John Ashcroft figyelmeztette a szövetségi ügynökségeket: körültekintőbben járjanak el a dokumentumok hozzáférhetőségében.

22 százalékkal több nyilvános információt tartottak vissza

Az Újságíró Szövetség a Nyitott Kormányért nevű szervezet adatai szerint Ashcroft döntése nyomán különböző szövetségi intézmények 22 százalékkal több nyilvános információt tartottak vissza, mint azelőtt.

Az atomfegyverek adatainak titkosításában az energiaügyi minisztérium is közreműködött. Bryan Wilkes, a tárcához tartozó Nemzeti Atombiztonsági Hatóság szóvivője azt mondta: a titkosításra ma azért van szükség, mert megnőtt a veszélye annak, hogy latorállamok vagy terrorcsoportok hozzá akarnak férni a stratégiai fegyverekhez.

Korábban elijesztésnek szánták

A hidegháború évei alatt az Egyesült Államok elrettentő erejének szemléltetése céljából tette közzé atomfegyvereinek számát, nem utolsósorban ezzel késztetve a Szovjetuniót a gazdaságát tönkretevő mértéktelen fegyverkezési kiadásokra.

A The Washington Post által megszólaltatott szakértők szerint a legújabb indokolatlan döntés is azt mutatja, hogy az amerikai kormány önkényesen titkosítja az adatokat.