A 80. születésnapját augusztus 13-án betöltő Fidel Castro tudatta honfitársaival, hogy egészségügy problémái miatt megműtötték. Ennek következtében hatalmi tisztségeit, vagyis a kubai kommunista párt vezetését és az államfői teendők ellátását, valamint a hadsereg főparancsnoki tisztét átmenetileg öccsére, Raúl Castróra bízta.

A kubai államfő nyilatkozatában közölte, hogy bár a rengeteg munka miatti megpróbáltatásoknak szervezete ellenállt, de az állandó terhelés következtében egészségi állapota mostanra megrendült, gyomorvérzést kapott, és ezért műtéten esett át.

Fidel Castrónak várhatóan hetekig pihennie kell, ebben az időszakban öccse, Raúl helyettesíti őt.

A szigetországban elhalasztották a vezető 80. születésnapjának megünneplését. Augusztus 13-a helyett december 2-án ünnepelnek, amikor arról is megemlékeznek, hogy a Granma nevű jacht fedélzetén, 50 évvel korábban Kubába érkezett Che Guevarra, Castro forradalmár társa.

A kubai elnök egyébként a világon a leghosszabb ideje hatalmon levő vezető. Az 1926-ban született Fidel Castro katolikus nevelést kapott a jezsuitáktól, 1950-ben doktorált a havannai egyetem jogi karán. 1953-ban fogott először fegyvert az Amerika-barát Fulgencio Batista elnök ellen. Ám sikertelen volt az akció, és fivérével együtt börtönbe került. Két év múlva amnesztiát kaptak.

Akkor szervezték meg a Castro-fivérek gerillahadseregüket. 1959-ben vette át Fidel a hatalmat. Az akkor 32 éves férfi volt a legfiatalabb elnök a világon. És ez volt az első eset, hogy kommunista vezetést kapott egy állam a nyugati érdekszférában. Castro hamar összekülönbözött az Egyesült Államokkal: államosította az amerikai kézben lévő tulajdonokat. Emiatt Washington gazdasági szankciókat léptetett életbe.

Kuba így 46 éve amerikai embargó alatt él. Az amerikaiak nem érték el céljukat, nem omlott össze a kubai gazdaság. A hidegháború alatt ez elsősorban a szovjet támogatásnak volt köszönhető.1962-ben majdnem világháború robbant ki Castro miatt, aki szovjet atomtölteteket akart a szigetországba telepíteni. Végül a konfliktus rendeződött.

A keleti blokk megszűnése után azonban Kuba is kénytelen volt változni. Európai és dél-amerikai befektetők érkeztek a szigetre, akik elsősorban a turizmusba invesztáltak. De rendkívül fontosak az országnak a külföldön, első sorban az Egyesült Államokban élő kubaiak hazautalásai.

Az ő pénzük nélkül nehéz helyzetben lenne a havannai vezetés. A veterán kommunista politikus ellen - a kubai belügyminisztérium 1999-es adatai szerint - eddig 637 merényletet kíséreltek meg. Ezeket állítólag az amerikai titkosszolgálat, a CIA- pénzelte.