A szerb kormány és az elnöki hivatal közös álláspontját Slobodan Samardzic miniszterelnöki és Leon Kojen elnöki tanácsadó ismertette.
A javaslatot Belgrád továbbította Brüsszelnek, a hathatalmi balkáni összekötőcsoportban részt vevő országoknak és Martti Ahtisaarinak, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottjának.
A javaslat szerint Belgrád húsz évre szóló nemzetközi egyezményt kötne Pristinával az ENSZ védnöksége alatt.
A világszervezetre kötelezettségek és feladatok is hárulnának, elsősorban a biztonságpolitika terén: a fegyvermentesített tartományban kizárólag a világszervezet égisze alatt működő rendőri kontingens ügyelhetne a biztonságra.
Koszovónak saját alkotmánya lenne, és széles hatásköröket kapna ügyei intézésében. Teljes pénzügyi autonómiával rendelkezne Szerbián belül, önállóan köthetne hitelszerződéseket a nemzetközi intézményekkel, Belgrád mellőzésével fektethetnének be a külföldiek a tartományban.
Koszovó önállóan ápolná kapcsolatait más országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel olyan esetekben, amikor nem szükséges hozzá a nemzetközi jogi alanyiság, és amennyiben ez az együttműködés nem sérti Szerbia érdekeit.
Belgrád hatáskörében lenne a külpolitika és a határvédelem, a monetáris- és a vámpolitika, illetve a vallási és kulturális hagyaték oltalma. Koszovónak autonóm igazságügyi rendszere lenne, de az emberi jogok védelmét végső fokon a szerbiai alkotmánybíróság gyakorolná.
Elemzők szerint biztosra vehető, hogy a pristinai vezetők elutasítják Belgrád javaslatát, ha egyáltalán érdemben reagálnak rá.
Az albán vezetők már rég de facto önállónak tartják Koszovót, a tartomány függetlenségének nemzetközi elismerésére várnak, és nem hajlandóak erről tárgyalni Belgráddal.
Kiderült, mennyi van még az autóban, ha kigyullad az üzemanyagjelző lámpa