A csernobili reaktorbaleset után rövid időn belül kiürítették az erőmű 30 kilométeres körzetét.

Az emberek távozása jótékony hatással volt a vidék állatállományára: a korábban is jelen lévő állatok száma megtöbbszöröződött, és több régen látott faj is visszatért, például a hiúz és a fülesbagoly.

A környéken medvék lábnyomait is felfedezték, pedig ezek az álltak évszázadokkal ezelőtt eltűntek erről a területről.

A szarkofágban fészkelnek

Szergej Gasak ukrán ökológus hosszú ideje vizsgálja a zóna élővilágát, és meglepő következtetésekre jutott.

Az állatok nem érzékelik a sugárzást, és annak nagyságától függetlenül foglalnak el egy területet. Sok madár a betonszarkofágon belül fészkel, többi között seregélyek, galambok és fecskék - mondja a szakember.

A megfigyelések szerint a vaddisznók állománya nyolcszorosára nőtt 1986 és 1988 között, és állományukat azóta sem veszélyezteti semmi, kivéve a faj természetes ragadozóját, a farkast, amely szintén visszatért.

Radioaktív, de egészséges

A robbanás után közvetlenül persze nem volt ilyen rózsás a helyzet. Négy négyzetkilométeren a fenyőerdő vöröses-barna színűvé vált és elpusztult.

A leginkább sújtott területen az egerek embriói egyszerűen elpárologtak. Sok nagy testű állat a pajzsmirigye felbomlása miatt pusztult el.

A vizsgálatok szerint jelenleg az állatok többsége radioaktív, de egyébként egészséges. Még a leginkább szennyezett területen is annyi ideig élnek az egerek, mint máshol.

Szergej Gasak az egerek DNS-ében számos mutációt talált, de csak egy állatban talált rákos daganatot.

Nukleáris lerakó

Az ukrán vizsgálatokkal kapcsolatban egy brit szakember azonban megjegyezte, hogy az eredményeket némi fenntartással kell kezelni, mert a természetben a beteg állatok hamar elpusztulnak, így nem kerülnek a kutatók szeme elé.

A kiürített terület hozzá tartozó részét Fehéroroszország természetvédelmi területnek nyilvánította, Ukrajna viszont nukleáris hulladéklerakó építését tervezi.