Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Amerika kitart a megelőző csapás mellett

Továbbra is szerepel a megelőző csapás lehetősége az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában. A frissen közzétett jelentés az előző, 2002. évi dokumentumnál keményebben fogalmaz Oroszországgal, Kínával és különösen Iránnal szemben.

A kormány nemzetbiztonsági stratégiája Iránt olyan országnak minősíti, amely valószínűleg a legnagyobb kihívást jelenti az Egyesült Államoknak a jövőben.

A dokumentum szerint az iráni rezsim támogatja a terrorizmust, fenyegeti Izraelt, a közel-keleti békefolyamat kisiklatására, az iraki demokrácia szétzilálására törekszik.

A jelentés Amerika küldetésének nevezi a zsarnokság felszámolását szerte a világon. A szélsőséges iszlám áramlatokkal való küzdelmet a XXI. század kezdete nagy ideológiai konfliktusának tartja.

A dokumentum szakít a korábbi derűlátással Oroszországot illetően, és megállapítja, hogy a legutóbbi fejlemények sajnálatos módon a szabadságjogok és intézmények melletti megcsappant elkötelezettségre utalnak.

A stratégiában Észak-Korea, Irán, Szíria, Fehéroroszország, Kuba, Burma és Zimbabwe mint zsarnokság szerepel.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×