Az Európai Unió vezető testületeit, a tagállamokat és az ENSZ-t is tájékoztatta a Magyarok Világszövetsége arról, hogy súlyosan sérül Romániában a székelyek önrendelkezési joga.

A szervezet szerint az autonómia minden kisebbség elemi joga. Románia pedig még mindig adós az I. világháború utáni ígéretével, amely szerint létrejöhetnek az önálló székely önkormányzatok.

A székelység várhatóan ismét megfogalmazza autonómiaigényét a március 15-ére hirdetett székelyudvarhelyi nagygyűlésen, amelyet a nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke százezer aktivista ellentüntetésével akart megakadályozni.

Corneliu Vadim Tudor végül lemondott szándékáról, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke azonban továbbra is attól tart, hogy véres provokációba fullad a Székely Nagygyűlés.

Zétényi Zsolt azt mondta, felszólította a Magyar Külügyminisztériumot, hogy aktívabb külpolitikát folytasson, és lépjen fel, ha atrocitások érik a székelyeket.

A Magyarok Világszövetségének elnöke nem ilyen borúlátó. Patrubány Miklós szerint nem kell számítani rendbontásra a március 15-ei nagygyűlésen. Szerinte a helyzet most kevésbé feszült Székelyudvarhelyen, mint akár egy héttel ezelőtt volt.

Mint mondta, amerre ő járt ott egy percig sem hitték, hogy akár ezer olyan aktivistája lenne a Nagy-Románia Pártnak, aki ellenséges szándékkal utazna a székely városban.

A Cotidianul című román napilap azonban azt írta, hogy a székelyek félnek a nacionalista románok megjelenésétől.