A BT-tagok határozata felszólítja Iránt, hogy hagyjon fel a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos kutatásokkal és az urándúsítással, valamint engedélyezze a NAÜ ellenőreinek létesítményei vizsgálatát.

Az atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa csütörtökön dönt a kérdésben, felkérve Teheránt, hogy működjön együtt a NAÜ-vel.

Az indítvány azt is kezdeményezi, hogy az iráni parlament ratifikálja az atomsorompó-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét. Ez utóbbi lehetőséget adna a NAÜ-nek az előre be nem jelentett ellenőrzésekre is.

A határozatot eredetileg három vezető uniós ország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország állította össze. A dokumentumot támogatta Washington is. A szöveget többször újraírták, hogy megfeleljen Oroszországnak és Kínának is.

A végleges dokumentum az óvatos orosz és kínai hozzáállást tükrözi, amely kizárja a szankciók lehetőségét, mielőtt a NAÜ március 6-án megvitatja az Iránnal kapcsolatos teljes jelentést.

Irán válasza: indul az ipari méretű urándúsítás

Irán felújítja ipari méretű urániumdúsítását, és meg fogja akadályozni, hogy az ENSZ-ellenőrök előzetes bejelentés nélkül vizsgálódjanak nukleáris létesítményeiben, ha atomprogramja bármilyen formában az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül - jelentette ki az iráni nemzetbiztonsági tanács főtitkára.

"Amennyiben az ügyet a Biztonsági Tanács elé tárják, akár úgy, hogy jelentést készítenek róla, akár úgy, hogy oda utalják, be fogjuk szüntetni a kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását. Mindez azt eredményezné, hogy Irán alacsony szintre szállítaná le együttműködését a NAÜ-vel. (…) A nukleáris tevékenységekre vállalt minden moratóriumunkat feloldanánk" - fejtette ki Ali Laridzsáni.

A BT bevonása esetén "törvény kötelezi a kormányt arra, hogy újraindítson minden tevékenységet” – tette hozzá.

Teherán felkészül létesítményei védelmére

Irán lépéseket tesz atomlétesítményei védelmére - írta a Jane’s Defence Weekly című katonapolitikai hetilap.

Az újság szerint ez azt mutatja, hogy Irán felkészül egy esetleges katonai támadásra.

A Jane’s Defence Weekly diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta: az Iránt irányító Ali Hamanei ajatolláh irodája jóváhagyta az Iszlám Forradalmi Gárda illetékes parancsnokságának azt a javaslatát, hogy az ország atomlétesítményeinél legkésőbb július 1-jéig fejezzék be a védelmi jellegű infrastrukturális beruházásokat.

Ez alapvetően föld alatti alagutak és termek építését jelenti. A lap szerint az irániak az észak-koreaiakkal összefogva már hónapok óta dolgoznak ezen a programon, amelynek költsége több száz millió dollár.

Irán nemcsak a passzív védelmen, azaz az esetleges károk mérséklésén dolgozik. Tavaly megállapodást írt alá Oroszországgal arról, hogy Moszkva több mint egymilliárd dollár értékben 29 darab Tor M-1-es elfogórakéta-rendszert szállít Teheránnak a következő két évben.

Ez az egyik legfejlettebb légvédelmi rakétarendszer a világon: képes nem pusztán repülőgépek és helikopterek lelövésére, de manőverező robotrepülőgépek és légibombák elhárítására is.