Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
333.99
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos

A guantánamói börtön bezárását kezdeményezi az Amnesty

A guantánamói amerikai támaszponton lévő börtön felszámolását és a fogolykínzásokról szóló értesülések mielőbbi kivizsgálását kezdeményezi az Amnesty International.

Az emberjogi szervezet legújabb jelentésében több rab beszámolójára hivatkozva azt írja: a foglyokat gyakran megverték és kínvallatással akarták vallomástételre rávenni.

Az Amnesty International szerint az egyik jemeni fegyencet üzleti út közben, Egyiptomban rabolták el, majd Afganisztánba, végül Guantánamóra vitték.

Eddig mintegy 35 ország 500 állampolgára volt a táborban bírói ítélet nélkül. Az első rabok 2002. január 11-én érkeztek Guantanamóra.

Angela Merkel német kancellár a kedden megjelent Spiegel német hetilapnak azt mondta, hogy meg kell találni a Kuba területén lévő amerikai börtöntámaszpont alternatíváját, és erről tárgyalni kíván George Bush amerikai elnökkel.

A washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Sean McCormack válaszában közölte: az Egyesült Államok továbbra is elutasítja a guantanámói börtöntámaszpont bezárását.

Guantanámónak az a célja, hogy rendkívül veszélyes személyeket távol tartson a civilizált világtól – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×